A nagyberuházások elhúzódása – így a 4-es metróé – sokak szerint oda vezethet, hogy az EU-támogatás százmilliárdjaitól
esik el Budapest. Hogyan is áll a főváros az uniós pénzek lehívásával? – kérdezte a Vasárnapi Hírek Burány Sándort, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkárát, az MSZP Budapesti Tanácsának elnökét.
– Nincs olyan csúszás a megvalósítandó beruházásokban, ami veszélyeztetné bármelyiknek is a pénzügyi finanszírozását. Nem kell attól tartanunk, hogy akár a 4-es metró építése, akár a hidak felújítása megakadna a pénzügyi fedezet hiánya miatt. Nem kevés beruházásról beszélünk, hisz’ több százmilliárdos tétel a budapesti fejlesztéseké.
A fővárosiak naponta láthatják, hogy például a Szabadság híd rekonstrukciója rendben folyik, időnként bosszankodhatnak is rajta, hogy mekkora forgalmi káoszt okozva. De el fog készülni, ahogyan – hasonló ütemben – a Margit híd felújítása, és a tervek szerint megépül a csepeli gerincút, vagy a rákoskeresztúri autóbusz-folyosó is, ezekről a kormány már döntött. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan késések a programok tervezésében, amelyeket időben talán el lehetett volna kerülni, ám, ismétlem, olyan nincs, ami veszélybe sodorná a megvalósításukat – a metróét vagy akár a villamosvonalak, az utak felújítását, s ami miatt megvonná az unió a támogatást.
Az EU-s pénzek egyébként akkor is befolynak, ha előre nem látható ok miatt – ami csupán elvi lehetőség – elmaradna valamilyen tervbe vett budapesti fejlesztés. Akkor ugyanis az uniós forrásokat más beruházásokra lehetne és kellene elköltenünk.
Burány Sándor elmondta, hogy vannak olyan nagyobb projektek, amelyek ügyében a főváros és a kormány már határozott, de még a támogatási szerződés megkötésére várunk és így folyósított pénzekről sem beszélhetünk. Ilyen például a csepeli gerincút fővárosi szakaszának projektje, ennek összköltsége valamivel több mint 5,5 milliárd forint és erre 3,9 millárd forintot megközelítő támogatást igényeltünk. A gerincút második szakasza, a folytatása Lórév felé további 4,2 milliárdos beruházást jelent, amelynek teljes egésze támogatásként érkezne. De például
a Szabadság híd teljes rekonstrukciójára vonatkozó támogatás szerződését idén júliusban kötötték meg, ennek a költsége durván 5,4 milliárd forint és ebből az igényelt támogatás csaknem 2,5 milliárd forint; a különbözetet a főváros állja majd.
Ami viszont az első Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjait illeti, azokra eddig a szerződések szerinti összesen 144 milliárdból már több mint 114 milliárd forint be is érkezett. Ezekre a fejlesztésekre, beruházásokra – összesen 3633 vállalkozásfejlesztési, környezetvédelmi, iskolafejlesztési és más hasonló infrastrukturális pályázatra – már nemcsak, hogy lehívták, de ki is fizették a pályázóknak a pénzt.
A 4-es metrónak az iméntiektől teljesen különálló ügyében is döntött már a kormány. Az első szakasz építése 350 milliárd forintba kerül, amelyből 270 milliárd forintot tenne ki a EU-támogatás, s ezt az államtitkár szerint az előzetes tárgyalások alapján jó eséllyel várja Budapest. A metróprojekt támogatási kérelmét hazánk ezekben a hetekben készül benyújtani Brüsszelnek, s azután már csak újabb néhány hét kérdése, hogy az unió is meghozza a – remélhetően kedvező – döntését.
vgp
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!