Tart a vita Karadzsics mentességéről

A lap „jól értesült amerikai titkos szolgálati forrásokra” hivatkozva arról számolt be, hogy a boszniai szerbek egykori vezetője, akit a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtással és háborús bűnökkel vádol, 2000-ig élvezte az amerikai védelmet. Ebben az évben a CIA több telefonbeszélgetését lehallgatva rájött, hogy Karadzsics továbbra is személyesen irányítja pártját, a nacionalista SDS-t és annak választási kampányát. Volt egy olyan pártgyűlés  akkoriban a kelet-boszniai Bijeljinában, ahol Karadzsics személyesen is megjelent, utasításokat adott a párt aktivistáinak és közölte, mely vezetőségi tagokat kell leváltani és kiket kell kinevezni a helyükre. Az amerikaiakat feldühítette, hogy Karadzsics semmibe vette a megállapodást. Úgy döntöttek, leveszik a kezüket róla, beszüntetik „nem hivatalos védelmét”, amely attól is megóvta őt, hogy más titkos szolgálat, a brit vagy a francia fogja el őt. 
Karadzsics csütörtökön jelent meg először a hágai törvényszék előtt, ahol azt állította, hogy annak idején Richard Holbrooke amerikai különmegbízott, az 1995-ös boszniai békemegállapodás egyik fő előkészítője azt ígérte neki, hogy megkímélik a nemzetközi felelősségre vonástól, ha visszavonul a közéletből. Holbrooke cáfolta, hogy ilyen megállapodás létezett volna. A Blic informátora ugyan nem volt biztos abban, hogy létezett-e
ennek a megállapodásnak írásos dokumentuma, azt viszont biztosan állította, hogy Holbrooke elismerte: Karadzsics „a legmagasabb szintű amerikai garanciákat kapta meg”.
Cáfolta Carl Bildt svéd külügyminiszter, az Európai Unió volt délszláv közvetítője pénteken, hogy létezne olyan megállapodás, amelynek értelmében a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök mentesülne a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) előtti felelősségre vonás alól, ha eltűnik a közéletből. Bildt, aki a nemzetközi közösség boszniai főképviselője is volt, a svéd közszolgálati rádió-nak nyilatkozva leszögezte: ilyen egyezség soha nem létezett, és nem történt egyetlen olyan próbálkozás sem, hogy ejtsék a vádat a boszniai szerbek háborús időkbeli politikai vezetője ellen.
Bildt a rádiónyilatkozatban egyébként súlyos hibának nevezte, hogy Karadzicot nem fogták el a NATO-vezetésű boszniai békefenntartó erők, miután a daytoni megállapodás alapján Boszniába vezényelték őket. Annak, hogy Karadzsicsot nem vették őrizetbe a múlt század 90-es éveiben, Bildt szerint nagyrészt az az oka, hogy az Egyesült Államokban nem volt meg hozzá a kellő politikai akarat, mert féltette katonái életét egy szomáliai hadúr elfogására 1993-ban tett, súlyos véráldozatokat követelő kísérlet után.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!