Apanyelv
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót./Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót./Egyes számban kő a kő, többes számban kövek. Nőnek nők a többese, helytelen a növek./Többesben a tő nem tők, szabatosan tövek, Aminthogy a cső nem csők, magyarföldön csövek./Anyós kérdé van két vőm, ezek talán vövek? Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek?
Csók – ha adják – százával jó, ez benne a jó. Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó?/Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas, Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas./Miskolcon, ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden, Mire mindezt megtanulod, beleőszülsz idegen.
Agysebész, ki agyat műt, otthon ír egy művet./Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tüvet./Munka után füvet nyír, véletlen sem fűvet.
Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő./Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő./Több szélhámost lefüleltek, Erre sokan felfüleltek, Kik a népet felültették, Mindnyájukat leültették./Foglár fogán foglyuk van. Nosza tömni fogjuk. Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk. Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.
Főmérnöknek fáj a feje, vagy talán a fője?/Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője./Százados a bakák iránt szeretetet tettetett, Reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett./Helyes, kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség. Nemekből, vagy igenekből született a nemiség?
Mekkában egy kába ürge Kába kőbe lövet, Országának nevében a követ követ követ./Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg s ridegen, Néha játszik, nem sajátján, csak idegen idegen./Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi, Asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi./Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát: Mit válasszon: a Fiatot, fiát vagy a fiúját?
Ingyen strandra lányok mentek, Minden előítélettől mentek, Estefelé arra mentek, Én már fuldoklókat mentek./Eldöntöttem megnősülök, fogadok két feleséget. Megtanultam, hogy két fél alkot és garantál egészséget.
Harminc nyarat megértem, mint a dinnye megértem, Anyósomat megértem, én a pénzem megértem./Hiba mentes mentő vagyok, Szőke Tisza partján mentem, Díszmagyarom vízbe esett,Díszes mentém menten mentem./Szövőgyárban kelmét szőnek. Fent is lent, meg lent is lent. Kikent-kifent késköszörűs lent is fent meg fent is fent. Ha a kocka újfent fordul: fent a lent és lent is fent. /Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött, Hagyma lapult kosarában, meg egy adag körözött./Fölvágós a középhátvéd. Három csatárt fölvágott. Hát belőle vajon mi lesz? Fasírt-é vagy fölvágott?
Díjbirkózó győzött tussal, Nevét írják vörös tussal, Lezuhanyzott meleg tussal, Prímás várja forró tussal./Határidőt szabott Áron, Árat venne szabott áron. Átvág Áron hat határon, Kitartásod meghat Áron./Felment – fölment, tejfel – tejföl, Ne is folytasd barátom! Első lett az ángyom lánya a fölemás korláton./Magyarország olyan ország, hol a nemes nemtelen, Lábasodnak nincsen lába, aki szemes szemtelen. A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas, Magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas. Daru száll a darujára s lesz a darus darvas. Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
Gerinces vagy rovar netán a toportyán féreg?/Egyesben a vakondokok vakond avagy vakondok? Hasonlókép helyes lesz a kanon meg a kanonok?
Némileg vagy nemileg? Gyakori a gikszer. „Kedves egesz seggedre!” köszönt a svéd mixer. Arab diák magolja: „tevéd, tévéd, téved”, Merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek./Pisti így szól: „Kimosta anyukám a kádat!”
Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?/Óvodások ragoznak: „Enyém, enyéd, enyé”, Nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.
A magyar nyelv, remélem meggyőztelek barátom, Külön leges-legszebb nyelv, kerek e nagy világon.
Továbbra is várom üzeneteiket a szerkesztőségbe, vagy az editor@mediacom.hu címre. A levelekre lehetőleg írják rá: „Nyelvelő”. Kiss Róbert Richard
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!