Nem csak a jó pap tanul holtig&

● Miért éri meg egész életen át tanulni, képezni magunkat? Miért nem állnak le a tanulással a középiskola/egyetem elvégzése után a fejlett világban a munkavállalók és munkakeresők?
– A technológiai és gazdasági versenyen alapuló piacgazdaság alapfeltételként követeli meg a munkaerő szakmai tudásának és képességének állandó fejlesztését, hogy a vállalkozások a legfelkészültebb alkalmazottakat foglalkoztathassák. Az a munkavállaló, aki ezt a követelményrendszert nem érzékeli, vagy nem fogadja el, ugyanakkor nem kíván annak megfelelően „tanulással” reagálni, azt egész életében foglalkoztatási bizonytalanság, és ennek következményeként megélhetési gondok várják. Az egész életen át tartó tanulás filozófiáját a régóta fejlett piacgazdasággal és demokráciával rendelkező társadalmakban a lakosság jobban elfogadja. Magyarországon a munkaerőpiac „puhább”, a még meglévő feketegazdaság azt „sugallja”, hogy igazolt és elismert tudás nélkül is lehet állást és általa megélhetést találni.
● Miért van szükség felnőttképzésre?
– A piacgazdasághoz alkalmazkodásban kulcstényező a „tudás-társadalom” fejlettsége, amely – a ténylegesen dolgozó és a potenciális (például gyesen, Gyeden lévő) munkaerő szakmai képzettségén kívül – magában foglalja a népesség iskolázottságának szintjét és korszerűségét, az úgynevezett tanuló társadalom megfelelő kiterjedtségét, illetve az egész életen át tartó tanulás szervezettségét. Társadalmi célként tűzhető ki, hogy a felnőttképzés a piacgazdaság viszonyai között járuljon hozzá az alkalmazkodóképesség fejlesztéséhez, és ezáltal a foglalkoztathatóság növeléséhez. A munkaerő-piaci képzésben való részvétel közvetlen célja a munkavállalás – a munkahely megszerzésének, vagy annak megtartásának – segítése.
● Miben és miért jobbak az esélyek, lehetőségek ezen a téren a nyugati országokban?
– Nem állíthatjuk, hogy jobbak a fejlett országok felnőttképzési rendszerei, inkább „bejáratottabbak”, hiszen hoszszabb idő óta funkcionálnak a piacgazdaság körülményei között; más oldalról, a munkavállalók is jobban ismerik és keresik a felnőttképzési programokat, és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat.
● Hogyan értékeli a hazai felnőttképzés helyzetét?
– A felnőttképzés alapvető célja a piacgazdaság által megkövetelt szakképesítés- és szakmaváltoztatások megszerzése, a folyamatos képzési funkció érvényesülése. Ez elsősorban a munkaadók által támasztott követelmény, amelynek megvalósulását maguk is támogatják a dolgozóknak nyújtott anyagi-pénzügyi hozzájárulással. A felnőttképzés intézményrendszere többpólusú. Eredményként tartjuk számon az itt kialakult rendszert, amelybe beletartoznak az „iskolai” (legnagyobb számban a szakképzési), felnőttképzési intézmények, a felsőoktatási intézmények, a regionális képző központok hálózata, a felnőttképzési gazdasági társaságok és a felnőttképzést folytató civil szervezetek is.
● Milyen felnőttképzési programokban lehet részt venni? Milyen lehetőségeik vannak a harmincas, negyvenes, ötvenes éveikben járóknak és milyenek a frissen végzett pályakezdőknek?
– A felnőttek saját élethelyzetüknek megfelelően döntik el, hogy a képzés melyik formájába lépnek be, és milyen céllal. Ez a döntési motiváció az életút során is változhat. Csak példaszerűen említve: nyilvánvalóan más a képzési igénye annak, aki már fiatal korában szerzett szakképzettséget és abban megfelelő gyakorlatot szerzett, és így akar újabb szakképesítést szerezni, mintha felnőttkorában kell megszereznie az első szakképzettséget, és ennek birtokában egy „legális” munkahelyet. A tanulási képesség is jelentős tényező; például teljesen önállóan – esetleg távoktatási rendszerben is – képes-e tanulni, vagy csak személyes segítséggel. Röviden: a felnőttek képzéstámogatási rendszere széles körű, mind a résztvevőket, mind a kedvezményeket illetően. A támogatást nem általános adókedvezmény, hanem a ténylegesen igényelt és elfogadott képzési programhoz nyújtott költségtámogatás biztosítja. A legátfogóbb támogatásban a munkanélkülivé vált, álláskereső felnőtt részesíthető, ha együttműködik a munkaügyi szervezettel. Az álláskereső, de nem munkanélküli felnőtt szintén bekapcsolódhat a munkaügyi szervezet által támogatott, vagy a regionális képző központok által szervezett képzésekbe. Az EU által támogatott programok indulnak a kis- és középvállalkozásoknál dolgozó alkalmazottak és a vállalkozók számára átképzés támogatására is. Ezeket a támogatásokat általában a munkáltatónál szükséges kezdeményezni, hogy az adjon be pályázatot.
● Milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani a pályázatnál?
A képző intézmények kiválasztásánál logikus azok véleményét is megismerni és figyelembe venni, akik már ugyanolyan képzésben részt vettek, és azt sikeresen elvégezték. Tudni kell, hogy a felnőttképzési törvény alá tartozó jogalanyok (közoktatási, szakképző, felsőoktatási intézmények, közhasznú társaságok, egyéb jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok stb.) kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és ahhoz kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. A nyilvántartásba vétel minden felnőttképzést folytató intézmény számára kötelező. Ezt a nyilvántartást a területileg illetékes állami foglalkoztatási szolgálat szervezete (a munkaügyi kirendeltség) végzi, s garanciát jelent, hogy a felnőttképzést folytató intézmény kötelezettségeit az állami foglalkoztatási szolgálat ellenőrzi. Minőségi garancia a felnőttképzési törvény rendelkezése is, amely szerint a nyilvántartásban lévő intézmény a képzésben részt vevő felnőttel szerződéses jogviszony alapján, képzési szerződésben rögzített feltételekkel végzi a képzést. Ezért az ilyen szerződés megkötését a felnőttnek jogszerűen kérnie kell, amennyiben az nem feltétele a képzés megkezdésének.
● A kormány hogyan kíván javítani a hazai helyzeten, hogy megközelítsük a fejlettebb országokat?
– Elsősorban a szakképzetlen, alacsony iskolázottságú (általános iskolai végzettség nélküli), ugyanakkor nem megfelelő tanulási képességekkel rendelkező rétegek körében szélesítjük, és propagáljuk a már említett, „Lépj egyet előre” program folytatását, melyhez európai uniós támogatást kapunk. A felnőttképzési intézmények tevékenységének fejlődését a munkaügyi kormányzat az intézmények hálózati együttműködésével kívánja ösztönözni; ennek előnye a sokféle profil előnyeinek a kihasználása és a párhuzamos fejlesztésekből, az átfedő forrásigényből adódó hátrányok kiküszöbölése. Kormányzati törekvés a felnőttképzés minőségbiztosítottságának erősítése; az ezzel kapcsolatos állami felelősség a követelmények meghatározása és betartatása. A már meglévő, több mint 1300 akkreditált intézmény példáját követve a kedvező folyamatokat kívánta a kormányzat tovább ösztönözni, amikor az idei törvénymódosítással kimondta, hogy állami támogatást csak akkor lehet igénybe venni, ha a képző intézmény akkreditációval rendelkezik a támogatás teljes időtartama alatt, illetve minden akkreditált intézménynek rendelkeznie kell legalább egy akkreditált programmal is.
● Várható-e felnőttképzési változás a közlejövőben?
– Igen, méghozzá egy lényeges tartalmi változás: már idén októberétől be kell vezetni az új szakmastruktúra és szakképesítési rendszert a felnőttképzésben, amely moduláris szerkezetű és kompetenciaalapú szakmai és vizsgakövetelményekből, illetve új vizsgarendszerből áll. Lényegesen korszerűsödött a szakmák tartalma is, így izgalmas kérdés, hogy az új szakképesítésekkel rendelkező felnőttek szaktudását a gazdaság is „honorálni” fogja-e, elsősorban szélesebb álláskínálattal, illetve bővülő foglalkoztatással.

 

Krausz Viktória 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!