Tűzszüneti tárgyalások

Még szombaton Grúziába utazott az Egyesült Államok, az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a NATO közös küldöttsége, hogy elérje a harci cselekmények leállítását Dél-Oszétiában – jelentette be tegnap Des Browne brit védelmi miniszter. A grúz és a dél-oszét erők között csütörtökről péntekre virradóra törtek ki ismét heves harcok. Mindkét fél a másikat vádolja az ellenségeskedések kiújulása miatt. A grúz erők azután indítottak támadást Chinvali, a dél-oszét főváros ellen, hogy a tbiliszi kormány úgy döntött, „helyreállítja az alkotmányos rendet” Dél-Oszétiában. Mihail Szaakasvili grúz elnök arra kérte a parlamentet, hagyja jóvá a hadiállapot bevezetéséről szóló rendeletét. Mint mondta: azért kénytelen ehhez az eszközhöz nyúlni, mert Oroszország részéről katonai agresszió fenyegeti Grúziát. A grúz parlament szombaton teljesítette az elnök kérését.

Az orosz légierő csapást mért a Fekete-tenger partján lévő Poti grúz kikötőre és a közeli Szenakiban lévő katonai támaszpontra – közölte szombaton hajnalban Alekszandr Lomaja, a grúz nemzetbiztonsági tanács titkára. „Tudomásunk szerint az oroszok civil és gazdasági létesítmények bombázásába fogtak” – mondta Lomaja. 
John Dorrian, az amerikai erők európai parancsokságának szóvivője a francia hírügynökségnek nyilatkozva hangoztatta: a Grúziában tartózkodó amerikai katonák semmilyen formában sem keveredtek bele a konfliktusba. Egy kétoldalú katonai együttműködési program keretében a kaukázusi országban mintegy száz amerikai kiképzőtiszt tevékenykedik.
A Kreml sajtószolgálatának délutáni közlése szerint Medvegyev Bushnak hangsúlyozta: Oroszország a nemzetközi közösség megbízásából folytatott békefenntartó misszió-ja keretében „békére kényszeríti Grúziát, megvédi saját állampolgárai életét és méltóságát úgy, ahogyan ezt megkövetelik az alkotmány, az orosz törvények, és minden civilizált ország jogi normái”. Kijelentette, hogy a grúz vezetés által kiváltott tragikus válságból kivezető egyetlen út az, ha Tbiliszi kivonja csapatait a konfliktus övezetéből, újra tartja magát a korábbi megállapodásokhoz, visszatér a tárgyalásokhoz és mindenekelőtt aláírja az erőszak elkerüléséről szóló, kötelező érvényű egyezményt.  Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy Grúzia agressziót követett el a békés dél-oszétiai lakosság és az orosz békefenntartók ellen. „A kitervelt és végrehajtott barbár akciók következtében ezrekre rúg a halálos áldozatok száma, több tízezer ember menekült el lakhelyéről, és lényegében lábbal taposták egy egész nép élethez való jogát” – mondta többek között az orosz államfő. A Kreml közleménye szerint a telefonbeszélgetés során az amerikai elnök aggodalmát fejezte ki, s deeszkalációra és a konfliktus diplomáciai úton történő rendezéséhez való visszatérésre szólított fel.
Lavrov újságírók előtt az amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélése kapcsán elmondta: értesülései szerint az Egyesült Államok mindent elkövetett a vérontás megakadályozása érdekében, s Mihail Szaakasvili grúz elnök eljárása mintegy sokkolta az amerikai diplomáciát. Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes a Vesztyi 24 hírtévében kijelentette: Grúziával tárgyalásokat kizárólag abban az esetben lehet folytatni, ha Tbiliszi visszavonja csapatait az 1992-ben – a második grúz–dél-oszétiai háború nyomán – kötött megállapodásban rögzített vonalak mögé. Ha ez megtörténik, akkor tárgyalóasztalhoz lehet ülni.
Dél-oszétiai fellépésével Grúzia bűncselekményt követett el tulajdon népe ellen, és halálos csapást mért saját területi integritására – jelentette ki szombaton Vlagyikavkazban az orosz miniszterelnök. Vlagyimir Putyin, aki a pekingi olimpiai játékok megnyitó ünnepségének megtekintése után hazafelé tartva, az eredeti terveket megváltoztatva érkezett az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia székhelyére, helyi vezetőkkel találkozva védelmébe vette a dél-oszétiai orosz beavatkozást. Egyúttal felszólította Grúziát, hogy haladéktalanul vessen véget a szakadár terület elleni „agresz-
sziónak”. Világossá vált: Grúziának azt a törekvését, hogy a NATO tagja legyen, nem az az óhaj diktálta, hogy az ország „a nemzetközi biztonság globális rendszerének része legyen”, hanem az az elképzelés, hogy „igyekezzen más országokat és népeket belerángatni saját véres kalandjaiba” – állította az orosz miniszterelnök.
A Grúzia elleni, a déloszét területeken kívüli orosz támadások a válság veszélyes eszkalációját jelenthetik, ezért a bombázások azonnali leállítására szólította fel Moszkvát szombaton George Bush. A pekingi olimpián tartózkodó amerikai elnök hangoztatta, hogy nagyon aggasztja a grúziai helyzet. Az orosz támadások a fegyveres konfliktus övezetétől távol eső grúz régiókban történnek, ami a viszály veszélyes eszkalációját jelenti. Hozzátette, hogy tiszteletben kell tartani Grúzia területi egységét, és egyben felszólította Oroszországot, vessen véget a bombázásoknak.
Az amerikai elnök felszólította a szemben álló feleket, hogy tartózkodjanak erő alkalmazásától, és tegyék lehetővé az augusztus 7. előtti status quo helyreállítását. Azt kérte az orosz és a grúz államfőtől, hogy tegyék magukévá ezt az álláspontot. Bush arról is szólt, hogy Washington, európai partnereivel együtt, megpróbál nemzetközi közvetítést kezdeni, egyúttal megkísérelve rábírni az orosz és a grúz felet a párbeszéd felvételére.
A kínai külügyminisztérium közleményében az összes érintett felet „önmérsékletre és egy azonnali fegyvernyugvás tiszteletben tartására” hívta fel. Liu Csian-csao külügyi szóvivő kijelentette: „Elvárjuk az érintett felektől, hogy a viszályt párbeszéd útján rendezzék, és óvják meg a békét és stabilitást”. A kínai kormány „komoly aggodalmának” adott hangot a helyzet elmérgesedése miatt a szakadár dél-oszétiai terület ellen indított grúz offenzíva és az azt követő orosz beavatkozás után. Hu Csin-tao kínai államfő szombaton Pekingben tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter azzal a kéréssel fordult az Európai Unió francia elnökségéhez, hogy tartsanak rendkívüli európai csúcsértekezletet Grúzia ügyében.
Közös nyilatkozatban ítélték el szombaton az orosz fegyveres erők fellépését „a szuverén és független grúz állam ellen” Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország államfői. 

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!