Tévedések tragédiája
mexikói és müncheni játékok alatt, az afganisztáni szovjet hadviselést két olimpia is megsínylette oda-vissza bojkottal. De talán még sohasem időzítettek háborút éppen egy olimpiához.
Márpedig alighanem ez történt, akárki indította is, noha persze ezúttal is úgy kezdődött, hogy visszaütöttek. Hiszen ahogy Moszkva Tbiliszinek „vágott vissza”, a grúzok a dél-oszétiai (amúgy hetek óta nehezen viselt) provokatív – és aligha orosz áldás nélküli – tűszúrásokra, tüzérségi támadásokra „válaszoltak”. Tbiliszi tragédiája valószínűleg az, hogy elnöke – a brit Times publicistájának szavaival – belesétált ellenségei csapdájába. Szaakasvili, ki tudja miért, azt hitte, hogy a mögötte álló washingtoni támogatással (és az amerikaiak által felszerelt, a kaukázusi utódállamok között a legerősebbnek mondható) hadseregével váratlan csapást mérhet a dél-oszétiai szakadárokra. S ami talán a fő: Grúzia mellett mozgósíthatja a Nyugatot, a NATO-t.
Csakhogy feltehetőleg éppen a tavaszi bukaresti NATO-ülés mozgósította Moszkvát is, amely kereste már az alkalmat példa statuálására. S főként Grúzia NATO-ba lépésének meghiúsítására. Az oroszok látták az európaiak vonakodását Tbiliszi befogadásától (és Bush ilyetén erőfeszítésének elutasítását), de azt is, hogy gyanakodva tekintenek az európai hatalmak fővárosaiban túl meggondolatlannak és önfejűnek tartott grúz elnökre. Akinek sikerülhetett ezt igazolnia, sejthetően a Kreml nagy örömére. Az oroszok tudják, hogy a NATO-politikusok nem lelkesednek olyan ország csatlakozásáért, amelynek katonai konfliktusa van Moszkvával.
De a nagy erejű – és ekként aránytalan – orosz „válaszcsapás” sem volt véletlen: Moszkva nemcsak Tbiliszit óhajtja móresre tanítani, hanem a NATO-t is. Bizonyítani, hogy a baltiak tagságába való – korántsem zokszó nélküli – beletörődése egyszeri epizód. Ha úgy tetszik, ott szeretne példát statuálni, ahol ennek előfeltételei adottak, s ahol az ürügyet szinte tálcán kapta. Tbiliszinek mondom, Kijev is értsen belőle?
Ám meglehet, ez a „ki az úr a Kaukázusban” szintén téves számítás volt, s a Medvegyev–Putyin páros pirrusszi győzelmet arat. Érvelésében bizonyosan, hiszen hogy’ hadakozott Koszovó elszakadásának precedense ellen, most meg szakadárokért száll hadba. Igaz, a nagyhatalmak most még inkább viszolyogni fognak a kicsik különbejáratú viszályaitól és kivált elszakadási törekvéseitől. Egyébként az olimpiai megnyitón megjelentek figyelmét aligha a pekingi tűzijátékok élvezete kötötte le, hanem a kaukázusi tűzharcok megfékezéséért való telefonálgatás és alkudozás. A hajdani görögök talán ezért is ragaszkodtak az olimpiai tűzszünetekhez.A.J.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!