Oszlop, a kemény kisfiú
Adorjánháza. A szájhagyomány szerint az első házat egy Adorja nevű gazda építette Adorjánházán. Az új építkezők, akik Adorján szomszédai lettek, megjegyezték: Ez Adorján háza! A hivatalos lexikonok és feljegyzések – ha nem is teljes azonossággal – feltételezik, hogy a község első birtokosa egy Adorján nevű férfi lehetett. Adorjánházát 1476-ban Adryanháza, 1696-ban Adorján néven említik. Az A kezdőtagú településnevek az Anjou-korra jellemzőek. Ajkarendek A kis bakonyi község már 1270-től ismert: az Ajka előnevet az Ajka nemzetségtől kapta 1303-ban. A Rendek szó a szláv ruda, vörösföld, érc szóból keletkezett, a felszíni viszonyokra utal, pataknévként is többféle előfordul az országban.Alsóőrs. Örs vezérről, vagy régi örtálló helyről (Őrhely, Örshely) nevezték el. Ugyanígy származhat az Örs szó az „urs” elnevezésből is, ami a honfoglalás előtt halásztanyát jelentett. Alsópáhok A tímármesterek és a cserzővargák a bőrt a vízben kallózták és ványolták. Az alapanyagot addig ütögették, verték és páholták, amíg feldolgozhatóvá vált. A Páh helynév tehát a páhol igének páh alapszavából származott. Bakonybél. Magyar eredetű a község neve, utótagját a Bakony belsejében való fekvésétől nyerte. Bakonygyepes.Több mint hétszáz éves település, először 1212-ben említik Silva Gepus-Gyepes néven. Később Poss Gepuss, 1628-ban Nagy Gyöpös, majd Kis Gyöpös a falu neve.
A gyepes magyar eredetű szó, azt jelen-ti, élősövény, erdőszövedék, akadály. Bakony-gyirót. Gyirót a német Gerald személynév származéka. Bár a személynév német eredetű, a község mégsem német telepítésű. Az Eszterházy család csak 1714-ben telepített be németeket, a gyér számú magyar lakosság mellé. Ekkor lett Gyirótból német falu, ahol a lakosság túlnyomó része még 1910-ben is német anyanyelvű volt. Bakonynána. Az első okleveles adat 1488-tól származtatja Nana néven. A nana szó szláv eredetű, a középkor elején sok magyar ember személynévként viselte. Az 1130 körül élt veszprémi püspököt is Nanának hívták. Bakonyoszlop. Egy középkori adat szerint 1250-ben egy itteni férfit Szelemennek, azaz Gerendának hívtak, a fiát pedig Oszlopnak, a település neve személynévből eredhet.Bakonypölöske. A Bakony szélén fekvő kisközségnek 780 lakosa van. Neve a szláv pletska szóból ered, mely a szláv plest (kopaszság) származéka. Eszerint kopár, fátlan helyet jelentett egykor. Balatonalmádi. Már a rómaiak idején is lakott hely volt, amit az eddig feltárt sírok és régészeti leletek is bizonyítanak. Az 1493-ban és 1519-ben keletkezett okiratok említik először a Szárberény (a mai Vörösberény) határában fekvő szőlőhegyet. Neve magyar eredetű: a község területén egykor kiterjedt almafás díszlett. A szájhagyomány szerint a hegyes-völgyes vidékre jártak ősszel vadalmát és körtét szedegetni a környékről, ezért Almásnak is nevezték. Almádi felső részén, a sziklák alatt hajdanában zárda állt, ahol sok öreg barát és remete élte végső napjait. Valószínű, ezért nevezték el a részt Remetevölgynek.
Továbbra is várom leveleiket, hozzászólásaikat az editor@mediacom.hu címre, vagy a szerkesztőségbe.Kiss Róbert Richard
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!