A hét szűk – aranymentes – magyar nap után ma feltétlenül első helye(ke)t  várunk legjobbjainktól a pekingi olimpián.

Nem feltétlenül a türelmetlenség mondatja ezt velünk (na jó, egy kicsit az is), hanem a megalapozott remény, hiszen Pars Krisztián, aki kalapácsvetésben – a mezőnyben egyedüliként 80 méter feletti teljesítménnyel –  ugyanúgy nyerhet a ma délben valamivel 1 után kezdődő döntőben, mint férfi kardcsapatunk, amely, ha minden korábbi állomását sikerrel vette, 13 órától az aranyért viaskodhat. Erre már csak azért is számítunk Nemcsik Zsolttól, s társai-tól, mert egyéniben bizony alaposan „kiszúrtak” velünk, no meg persze leginkább magukkal… Azt azért nem állíthatjuk, hogy eddig kifejezetten csehül állunk, hiszen  – a dobogónak három ízben is a második fokára felálló úszóklasszisunk – Cseh László és a birkózó Fodor Zoltán jóvoltából van már négy ezüstünk, az anyatigrisként párbajozó Mincza-Nébald Ildikó révén pedig egy bronzunk, de hiányérzetünk mégis akad amiatt, hogy a pekingi nyári ötkarikás játékok kilencedik versenynapjáig nem örülhettünk magyar elsőségnek is.
Nem úgy a medálgyűjtésben éllovas kínaiak és amerikaiak! A házigazdák hihetetlen tempóban gyűjtik a győzelmeket, de az Egyesült Államok kiválóságai sem akarnak elmaradni mögöttük, number one-juk, Michael Phelps pedig egyenesen sporttörténelmet írt azzal, hogy a mai búcsúfellépéséig – amikor is a 4x100 méteres vegyesváltó tagjaként rajtol – hét aranyat úszott össze, vagyis még meglehet neki a nyolcadik is, amivel aztán az utolérést követően már meg is előzheti az egyetlen olimpián a legtöbb érmet szerzettek lajstromát 7 elsőséggel vezető honfitársát, az 1972-es müncheni  csúcstalálkozón remeklő csodaúszóelőd Mark Spitzet is. Arról nem beszélve, hogy Phelps a 2004-es, athéni hathoz tette hozzá az eddigi pekingi hetet, így 13-szoros olimpiai bajnokként minden idők toronymagasan legeredményesebb olimpiai szereplőjévé lépett elő.
Ha le nem is füstölte, azért magányos ragyogását némileg tompította a jamaicaiak villámembere, Usain Bolt, aki tegnap a sportok királynőjeként jegyzett atlétika versenyeinek nyitányán káprázatos világcsúcsot repesztett a klasszikus számban, 100 méteres síkfutásban. Ilyen még nemigen fordult elő a sportág, s főképpen nem a versenyszám világtörténetében, hogy valaki ekkora fölénnyel nyerjen, ráadásul 9,69 másodperces, valóban elképesztő idővel.

És még bőven maradt benne tartalék, távolról sem futotta ki magát, úgyhogy nem kétséges: folyt.köv., de már majd a pekingi olimpia után.
Ami a magyar folytatást illeti: a játékok második felében – még pontosabban második hetében – “elkerülhetetlenek” a sikereink, hiszen döntés születik többek között női és férfi vízilabdában. Szombaton – Stieber Mercedesék után, akik simán nyertek csoportjukban, s masíroztak be egyenesen a legjobb négy közé – Benedek Tiborék az ausztrálok kissé nyögvenyelős legyűrésével (13-12) gyakorlatilag szintén csoportelsővé léptek elő (a hétfői utolsó ellenfél, Kanada cseppnyi főfájást sem okozhat), ami esetükben is automatikus elődöntőt ér, vagyis mindkét csapatunk „dobogógyanússá” avanzsált. Tehát: a pólós aranyérem ígérete kétszeresen is adott…
Versenyben van még harmadik csapatsportos képviselőnk, a női kézilabda-válogatott is, amely ma délután 14:45-től a dél-koreaiak ellen játssza utolsó csoportmeccsét, méghozzá annak tudatában, hogy a legjobb nyolc közé már bejutott, de hogy az egyenes kieséses szakaszban kivel csap majd össze, az csak az ázsiaiakkal vívott csata zárultával derül ki. 
Labdás álmaink mellett a vizekkel, nevezetesen a kajak-kenusokkal kapcsolatos vágyaink is  ezen a héten szembesülnek a valósággal, prózaibb módon: Kovács Katalin és társai-társnői megkezdik pekingi vizsgáikat, s bizakodjunk bátran, hogy ezt – több arannyal alátámasztva – sikerrel teszik. Holnap – a részlegből az elsők között – mutatkozik be egyik nagy esélyesünk, a kenus Vajda Attila, illetve a szintén sokra hivatott női kajaknégyes, Kovács mellett az athéni kétszeres olimpiai bajnok Janics Natasával is feldúsítva.
Kedden lép szorítóba az öt indulónk közül egyedül állva maradt Szellő Imre, aki a 81 kg-ban messzire juthat, ha ő, meg a részrehajlásukkal már eddig is nagy viharokat kavart pontozóbírók is úgy akarják. A holnaputáni érdekeltségeink között kell említeni a dobogóhoz vezető  úton talán legmagasabbra jutni képes férfi kajakduónkat, Kammerer Zoltánt és Kucsera Gábort. Azután a minden világversenyen mindig éremesélyes öttusázóink közül csütörtökön lépnek lőállásba, aztán pástra, majd úsznak, lovagolnak és futnak Balogh Gáborék, pénteken pedig Vörös Zsuzsannáék, s a hajrában ott vannak – mert ugye ott lesznek?! – a már említett pólós és kajakos-kenus leányaink és legényeink, hisszük:  méltóképpen, ha úgy tetszik,  minden szempontból aranyosan  helytállva, valamennyiünk közös örömére.


(Jamzon)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!