A Fidesz elnöke határozott és egységes közép-európai és uniós álláspontot sürgetett az orosz–grúz konfliktus ügyében; Oroszországgal szemben, ha szükséges, civilizált, békés, a nemzetközi diplomáciában elfogadott válaszlépéseket lehet tenni – fogalmazott Orbán Viktor szombaton, a Soli Deo Gloria (SDG) református értelmiségi szervezet konferenciáján Balatonszárszón.

Orbán, aki Kazimierz Marzinkiewicz lengyel exminiszterelnök társaságában egy kerekasztal-beszélgetés vendége volt, a válaszlépések között említette, hogy a lengyelek rakétavédelmi rendszerről írtak alá megállapodást az Egyesült Államokkal, valamint azt is, hogy a NATO külügyminisztereinek keddi tanácskozásán fel lehetne gyorsítani Grúzia és Ukrajna felvételét NATO-ba, illetve ha szükséges, fel lehetne függeszteni az Európai Unió és Oroszország közötti stratégiai együttműködési megállapodást.
A Fidesz elnöke olyan külpolitikai egységet sürgetett Közép-Európában és az Európai Unióban, amely világossá teszi, nem fogadható el a nemzetközi konfliktusoknak olyan elintézési módja, amely nyers erőszakra épül, és aki ilyen útra lép, annak súlyos következményekkel kell számolnia. Szerinte a közép-európai népeknek – benne a magyaroknak 1956 miatt különösen – kötelessége egyértelműen és világosan beszélni, amikor egy független államot ér katonai agresszió. Orbán felhívta a figyelmet arra is: Oroszország érvelése most az, hogy ők meg akarják védeni a Grúziában élő oroszokat, azonban ilyenek Lettországban, Ukrajnában és a közép-ázsiai országokban is élnek. Legközelebb hol fognak fellépni, a mi szomszédságunkban? – tette fel a kérdést a pártelnök több száz fős hallgatósága előtt.
Orbán arról is beszélt, hogy az orosz agresszió nem egyszerűen egy vitatott terület feletti dominanciát céloz meg, hanem fenyegetés a régen szovjet fennhatóság alá tartozó Nyugat-barát államoknak is. Így Grúzia sorsa jelzés a többi nyugat-barát kormányzat felé, amely azt fontolgatja, hogy a NATO-hoz csatlakozzon. Emellett szerinte az orosz agresszió gazdasági monopólium fenntartására is irányul, hiszen az orosz területeket megkerülő vezetékek Grúzián haladnak keresztül.
Orbán Viktor a konferencián a konfliktus egy belpolitikai vonatkozásáról is beszélt, mégpedig arról, hogy a  Magyar Nemzet és a Népszabadság oroszbarát álláspontra helyezkedett az események kapcsán. A pártelnök szerint a dolog hátterében az áll, hogy a nyugati világ – beleértve az Egyesült Államokat is – a rendszerváltás után a magyar jobboldalt éveken keresztül „belenyomta az antiszemitizmus és a nacionalizmus vádjába”, ahelyett, hogy a kommunizmus felszámolásában nyújtott volna segítséget. Nem azt mondták, hogy 45 év diktatúra maradványainak továbbélése jelenti az igazi veszélyt, hanem, hogy egy 50 évvel ezelőtti, Magyarországon nem több mint két-három évig tartó diktatúra visszatérése a veszedelem – fogalmazott. Szerinte ennek következménye, hogy 15 év méltatlan vádjai után „nagyon sok jobboldalinak nincs nagy lelkesedése az euroatlanti és a transzatlanti együttműködés mellett”. „A magyar jobboldal pszichológiailag, érzelmileg az elmúlt 15 év hatására olyan állapotba került, amikor az eszével érti és tudja, hogy transzatlanti együttműködésre van szükség, de szíve valahogy mindig elmarad ettől a felismeréstől”.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!