Az egyiptomi fáraókor utolsó virágkorát mutatja be a Szépművészeti
Múzeum Reneszánsz a fáraók Egyiptomában című izgalmas tárlata, amely a
Nílus menti birodalom egy kiemelt korszakára koncentrál és a kiállított
150 műtárgy segítségével áttekintést nyújt az ókori Egyiptom több ezer
éves kultúrájáról.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával megvalósult különleges tárlat a kiállított szobrok, sztélék, koporsók és egyéb sírfelszerelési tárgyak segítségével a történelem egyik legizgalmasabb korszakát mutatja be, amelyet utoljára több mint 30 éve láthattunk Budapesten. A 25. dinasztia kora az egyiptomi „reneszánsz” első nagy korszaka, amely egy csaknem kétezer évvel korábbi időszak, az Óbirodalom alkotásainak stílusát és ikonográfiáját idézi fel. A kusita királyok az Óbirodalmi nagy fáraók, az 5. és 6. dinasztia uralkodóinak neveit vették fel, és megkísérelték feléleszteni és újraalkotni az ősi mítoszokat, művészeti stílusokat, a nyelvet és az irodalmat. Az ókori egyiptomi kultúra több ezer éven keresztül ívelő kontinuitását legszemléletesebben a dinasztiák egymást követő sora példázza. A kiállítás tudományos szempontból legkiemelkedőbb tárgya a legkorábbi királyok neveit és tetteit felsoroló, a piramisépítő fáraók korából származó mintegy négy és fél ezer éves Palermói Kő. A Középbirodalomtól (Kr. e 2. évezred első harmada) a Ptolemaiosz-korig (Kr. e 332-31) terjedő időszak különböző uralkodói-nak portréi a dinasztiák egymásutánját szimbolizálják, illetve a fá-
raói intézmény fennmaradását, amely a megfelelő politikai és gazdasági, valamint ideológiai hátteret nyújtva biztosította a kulturális tradíciók folytonosságát az ókori Nílus-völgyben.
A kiállításon bemutatott műtárgyak közül kiemelkedik a British Múzeumból kölcsönzött II. Ramszeszt ábrázoló csaknem életnagyságú szobor, a római Sinopoli gyűjtemény 18. dinasztia kori és a British Museum 30. dinasztia vagy kora Ptolemaiosz kori fáraóportréja, a bécsi Kunsthistorisches Museum és a Louvre házaspárszobrai és az ugyancsak a párizsi gyűjteményből érkezett, királynőt vagy istennőt ábrázoló szobrászminta. A firenzei gyűjtemény egyik legizgalmasabb leletegyüttese egy 25. dinasztia kori előkelő hölgy (a fáraó lányának szoptatós dajkája) koporsóit és kozmetikai kellékeit mutatja be.
A római kori Pannóniából fennmaradt, egyiptomi kultuszokkal kapcsolatos emlékek a tárlat utolsó egységeként a „reneszánsz reneszánszát” mutatják be, amikor az ókori egyiptomi kultúra az ország határait átlépve fejtette ki hatását. A kiállítás kurátora Francesco Tiradritti egyiptológus, a kairói Olasz Régészeti Intézet igazgatója és Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének vezetője.
K.V.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!