Barangolás a kőtengertől a magyar tengerig

Balra Salföld, melynek határában található a borókással tarkított Kőtenger, a pannon tenger aljazatának maradványa. A kövek megőrizték az egykori élőlények (csigák, kagylók) elmeszesedett maradványait. A falu, mint a mesében: takaros házak, nyaralók mindenütt. Itt található a háziállatokat bemutató major. A falu melletti erdőben a román-gótikus pálos kolostor romjaiban is tiszteletet parancsoló épületegyüttes.
Kékkút határában található a bizánci Theodóra császárnő kedvenc italát adó, róla elnevezett savanyúvíz-forrás. Nem messze, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban 2004 júliusában nyitották meg a 8 km hosszú, önmagába visszatérő nyomvonalú és ingyenesen látogatható Theodora Tanösvényt, amely a Káli-medence belsejének földtani, víztani, zoológiai és botanikai értékeit mutatja be.
A Rozskúti dűlőút Mindszentkállára vezet. A falu neve a honfoglalás körül itt letelepedett Kál nemzetség emlékét őrzi, akár Szentbékkálla, Köveskál, Kerekikál vagy Sóstókál. A kerekikáli templomrom felett honfoglalás kori földvár sáncai láthatók. A mindszentkállai templomhoz közel, a Kopasz-hegy keleti lábánál láthatjuk a törökök által felperzselt Kisfalud templomának romjait. Az egyik leghangulatosabb település a közelben fekvő Szentbékkálla. A környékbeli kőtengerek közül itt vannak a leglátványosabb sziklaformák és az ingókövek, melyeknek mélyedéseiben megtelepedő különlegesen ritka  növények, virágok védettek. A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz a fehér homokot, kavicsot, kemény kőhalmazzá ragasztotta össze, majd a geológiai korok szelei felszínre hozták. A helybeliek misztikusabb magyarázatokat ismernek.
Az csodálatos fekvésű és nagy múltú község a nyolcvanas-kilencvenes  években a falusi turizmus egyik centrumává vált. Híresek voltak hajdan a szentbékkállai rozmaringos asszonyok, akik kertjeikben termesztették és vitték piacra a hajdan kalapdíszként és lakodalmi díszcsokorként  használatos illatos mediterrán díszcserjét. A környéken csak e faluban tartották az ún. Asszonyfarsang szokását. Farsang hétfőjén, azaz húshagyó kedd előtti napon a szőlőhegyi pincékbe csak az asszonyok mehettek ki és mulatozhattak ott. Ha férfi arra tévedt, könyörtelenül elverték.
Kanyarodjunk vissza a Nemzeti Parkban lévő Kékkút páratlan és évezredek óta elszigetelt forrásához. Érdekesség, hogy a középkorban Kékkút Kukut, majd Alsókút, végül Kőkút néven tűnik fel. Az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején Lipszky János által készített térkép jelöli először Kékkút néven.  Az itt talált ásványvizet „Kékkúti Anna-forrás víz” néven kezdték el palackozni. Ma a Kékkúti Ásványvíz Zrt, palackozza.
Ha már ilyen közel vagyunk a Balatonhoz, mártózzunk meg és ússzunk egy nagyot az újra tiszta vizű tóban. A barangolás után felfrissülve ráeszmélhetünk, hogy még tart az olimpia és még mindig kerestetik a leglelkesebb és leghangosabb vízilabda-szurkoló a Theodora Olimpiai Hangpróbán, amelyet a Magyar Vízilabda Szövetség arany fokozatú támogatója, a Kékkúti Ásványvíz Zrt. rendez. Ahol felbukkannak vízilabdakapujukkal, bárki bizonyíthatja jártasságát e labdajátékban. Emellett szurkolói kellékek, például paróka, arcfesték, síp felhasználásával azt is, hogy ők a leglelkesebbek. A részvevőket lefotózzák, képeiket feltöltik a www.theodora-info.hu weboldalra. A legkreatívabb indulókat hetente kiválasztják és megajándékozzák. A leglelkesebb szurkolók dedikált vízilabdát vagy vacsorát nyerhetnek a vízilabda-válogatott képviselőivel. Mindenki, aki részt vesz a játékban, természetesen gyöngyöző, hideg Theodora ásványvizet kortyolhat. Jó szurkolást!
Az akció folytatódik az olimpia ideje alatt.
Augusztus 22–23. Balatonalmádi – Wesselényi strand, Tesco – Nyíregyháza.
Augusztus 29–30. Tihany – Gödrösi strand, Tesco – Debrecen.
Köveskuti Tünde

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!