Rudi hamar a Loki-szurkolók egyik kedvence lett

 Ez a most 23 éves fiatalember igencsak korán, 14 éves korában költözött Franciaországba. A története pedig az, hogy az U14-es válogatott tagjaként felfigyeltek rá, és ajánlatot tettek neki, hogy költözzön ki, legyen tagja a Nancy futballiskolájának. Ebben a szerződtetésben nagy szerepe volt az egykori világhírű román válogatott Bölöni Lászlónak, aki akkoriban az ottani csapat mestere volt. Rudi az évek során végigjárta a ranglétra minden fokát, amíg eljutott az első csapatba, ahol 14 alkalommal kapott lehetőséget. Majd tavaly négyéves szerződést kötött a DVSC-vel.

Mindig fontos szerepet játszott a labdarúgás az életében?
– Csak szüleim elmondásából tudom, hogy amikor talpra tudtam először állni, labdát kaptam ajándékba, és édesapám szisztematikusan készített fel arra, hogy focista legyek. Hamar észrevette, hogy minden egyes labdaérintésnél a ballábammal rúgok bele a „golyóba”. Ezt követően nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a jobb lábammal is megfelelően tudjam kezelni a labdát, annyira odafigyelt rám, hogy még az edzői képesítést is megszerezte, csakhogy megfelelő tudással készítsen fel későbbi életemre.
Sikeres lett a jobbra át?
– Hála istennek igen, az apai segítségnek köszönhetően elmondhatom, hogy szinte azonos módon tudom mind a két lábammal terelgetni a labdát.
Nagyon fiatalon került ki Franciaországba. Nem volt túl korai?
– Erre nehéz választ adni. Sokáig „elveszettnek” hittem magam a kollégiumban, de aztán belerázódtam, némi törést azért jelentett a számomra, amikor Bölöni László elment a csapattól. Igen kemény és következetes munkát végeztettek velem az ottani edzők, úgy érzem, ezt hasznosítani tudom a magyar bajnoki meccseken is.
Ha már a bajnoki meccseket szóba hozta, igencsak bekezdett az idei szezonban. Csapatának egyik legjobbja, sőt nemrég kétszer is betalált az ellenfél hálójába. Nem tartozik a jegenyemagasságú játékosok közé. Nem zavaró ez a mai toronyalakú védőkkel szemben?
– Én úgy ítélem meg, hogy gyorsasággal és fifikával a jóval magasabb védőket is ki lehet játszani.
Kettős állampolgár. Nemrég a magyar válogatott holland edzője betette a keretbe. Hitte volna, hogy erre sor kerülhet?
– Lehet, hogy furcsán hangzik, de attól a pillanattól kezdve, hogy igazolt játékos lettem először gyerekként Nyíregyházán, mindig azzal a gondolattal léptem pályára, hogy egyszer majd felvehetem a magyar címeres mezt. Meg sem fordult a fejemben, és nem is fordulhatott, hogy francia válogatott legyek. Már csak azért sem, mert hallatlanul nagy ott a konkurencia, én meg nem voltam stabil tagja a Nancy csapatának. De ha az lettem volna, akkor sem az ő kakasos mezüket viseltem volna a legszívesebben.
Említette, hogy nem volt stabil tag. Mi volt ennek az oka?
– Amint azt említettem, hallatlanul nagy a konkurencia, de én úgy érzem, hogy egy komolyabb sérülésem után nem számított rám az edző olyan szinten, hogy nekem megérte volna ott maradnom, mert én játszani akartam, nem pedig a kispadon vagy a tarcsiban szerepelni.
Jól érzi magát Debrecenben?
– Amikor a bajnokcsapatnál megtudták azt, hogy nem kívánok tovább odakint maradni, megkerestek és úgy érzem, jó döntést hoztam, amikor a cívisvárosba igazoltam. Úgy érzem, hogy a játékostársak hamar befogadtak, és a közönség is megkedvelt. Sajnos sérülések gátoltak abban az elmúlt szezonban, hogy több alkalommal is szóhoz jussak. Szerencsére jelenleg semmi sem akadályozza, hogy pályára lépjek. Nagyon sokat számít, hogy egységes a csapat, és azt, hogy jelenleg vezetjük is a bajnoki tabellát.
Még egy gondolat erejéig térjünk vissza a válogatottsághoz. Bízik abban, hogy a szűkített keretnek is tagja marad?
– Reménykedem benne. – Azóta nyilvánosságra került, a szövetségi kapitány szűkített kerete, amelybe ott szerepel Gergely Rudolf neve is.
Hogyan tudott hozzászokni az ottani ételekhez, és nem hiányoznak most idehaza a francia ízek?
– Bármily furcsán hangzik, odakint meg kellett tanulnom főzni, távirányítással sokszor édesanyám segített telefonon, vagy interneten keresztül magyar ízeket varázsolnom, most pedig a franciás ételeket készíti nekem.
Mi a cél a csapat előtt?
– Egy háromszoros bajnok együttesnek, mint amilyen a Debrecen, nem lehet más célja, mint hogy minimum a dobogón végezzen, és hogy kiharcolja a nemzetközi kupában való indulás jogát. De még oly sok van hátra a most kezdődő bajnoki évadból, hogy jelenleg a következő bajnoki meccs a legfontosabb a számomra, illetve számukra.
Fluck Miklós

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!