Fuvolaművész-NŐ. Ő maga Carmen. Vagy éppen Corvin Mátyás több asszonya – egyszemélyben. Katalin, Borbála vagy Beatrix –, mint a héten, Esztergomban.
– Sűrű a nyár… Konzervatóriumi tanítványaival végigélte, izgulta a felvételiket, a minap Siófokon adott koncertet, 30-án pedig elkezdődik Budapesten a 11. Zsidó Nyári Fesztivál. Futotta egyáltalán pihenésre?
– Horvátországban voltunk két hetet, Hvar szigetén, amit egyszerűen imádok. Egész évben erre készültem… Még alig jöttünk vissza, de máris valahogy olyan távolinak tűnik az egész. Mintha igaz sem lenne, hogy ott jártam. Siófok felvillanyozó volt, három dzsesszzenész barátommal, Cseke Gáborral, Hárs Viktorral és Gyenge Lajossal vidám, igazi nyári muzsikákat játszottunk. Nagyon várom a fesztivált, ahol Leonard Bernstein West Side Story és Vukán György megrázó, monumentális kaddisa – imája – lesz a műsorunkon, amit Salgótarjánban már bemutattunk, így a világi és a szakrális zene kiegyenlítődik. Lantos Zoltán hegedűművésszel – aki sok éven át Indiában élt, s a világzene nagy ismerőjeként fantasztikusan improvizál – jómagam, afféle klasszikus képzettségű „kottafüggőként” is fel tudok szabadulni! Aztán szeptemberben kezdődik újra a tanítás, igaz, már talán kevesebb lesz órám, a tavalyi heti húsz óra nagyon sok volt, de boldog vagyok, hogy három diákom is elmondhatja magáról: egyetemisták, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói. Közben tovább dolgozom a könyvemen is, amelynek Hangok mögötti világom lesz a címe, s a Kossuth Kiadónál jelenik meg karácsonyra. Nem vagyok íróember, meg ugye túl vén sem, de a nagyapáimat, a sorsukat, az életemet ki kellett írnom magamból. Katartikus élmény, sokat bőgtem, bőgök közben. Horgas nagyapó egyszerű, csodálatos falusi ember volt Somogyban, ahol még a disznót is megpróbáltuk meglovagolni a testvéreimmel. Levendel nagyapám a nagybetűs ORVOS, aki mindmáig ikon a számomra. S hogy nem csak a számomra, ezt jelezte az a több ezer ember, aki eljött a temetésére… A mai napig nem tudtam feldolgozni, hogy nincs közöttünk… Még 2003-ban volt a Budapest Sport Arénában a Carmen bemutatója, a közös koncert Al di Meolával, s most következik a folytatása is örömömre: az abszolút világsztár gitárművész soha senkivel még nem készített közös lemezt, s most megkért rá, hogy He and Carmen címmel dolgozzunk együtt egy mindkettőnk szakmaiságát hangsúlyozó vérbő, latin esten. Elképzelhető, hogy film is lesz belőle. De közben még egy nagy lélegzetet is veszek! Két esztendővel ezelőtt Mauritius szigetén volt koncertem, s most jött egy nagyon kedves meghívólevél, hogy örömmel hallgatnának újra. Rettentően jólesik, hogy visszavárnak, mert ember- és természetközeli csodás hely: a béke szigete. Igazi jutalomjáték lesz a számomra. S persze egy kicsit pótnyaralás is, mert a párom, Gyuri (Víg György, a Nők Lapja újságírója – a szerk.) is elkísér. Sőt, a legjobb barátnőm – akinek ódákat zengtem Mauritiusról – a férjével ugyanabban a szállodában lakik majd, mert „meglepték” magukat a sokadik házassági évfordulójukra…
– S mit csinálnak közben itthon a lányok?
Azt
amit mindig, ha nincs itthon a macska! Cincognak az egerek! Anna már 18
éves, a legjobb barátnője szerinte én vagyok. Lili még csak 11, de ha
hárman vagyunk – márpedig Hvaron kajakoztunk így hármasban – bizony
körülvettek bennünket a fiúk, testvéreknek nézve bennünket, csajokat…
Szóval nem bántam meg, hogy húszévesen lettem először anya!
(gündisch)