Egy varázslatos különc

A festő-grafikus-iparművész-építész eredeti neve Friedrich Stowasser volt: a „szto” szláv nyelveken százat jelent – ezt fantázadúsan németesítve aggatta magára a XX. század egyik legkülönösebb – s legkülönlegesebb – művészegyénisége, akit gyermekként 69 anyai ági hozzátartozójától fosztott meg a fasizmus… Bár japán felesége révén is a Távol-kelettől Új-Zélandig a nagyvilág számtalan pontján otthonra lelt, identitásában mindvégig osztrák maradt. Majd minden munkája – a bécsi – s igen, akár budapesti – századforduló világából, a szecesszió formakincséből eredeztethető. Szinte „irtózott” az egyenes vonalaktól. Olyan egymástól látszólag távoli művészeti jelenségek is megérintették, mint a naiv festészet, az informel, illetve a katalán-spanyol Antoni Gaudí építészete. Grafikáin, japán fametszetein, kárpitjain a színek és formák tobzódása éppúgy jelen van, mint épületein. Házai, köztük a bécsi Távfűtő Művek(!)mesebeliek – szerethetőek.
A Szépművészeti Múzeum kiállítása a Hundertwasser-hagyatékot gondozó KunstHausWiennel együttműködve, annak gyűjteményéből mutat be válogatást. A tárlat egy olyan művész – s a szó nemes értelmében életművész – életművéről próbál átfogó képet nyújtani, aki egész gondolkodásmódjával, viselkedésével is felhívta magára a figyelmet, hiszen az emberi jogok, a világbéke és a környezetvédelem elszánt harcosa is volt. Ahol minden szép, ott az embernek sírnia kell – írta egy mappára: az esőt, a könnyet nem is annyira a szomorúság, mint a szépség és boldogság hordozójának tartva…

(gündisch)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!