Jövőre velük ugyanitt?

 Ez azt jelentheti, hogy a szélsőséges Jobbik egyenruhás alakulata további akciókat, felvonulásokat tervezhet. A kormány az ősszel új javaslatcsomagot készül benyújtani az Országgyűlésnek, amely szigorítaná a szélsőséges tevékenységet: úgy tudjuk, ezt a „csomagot” a nagyobbik ellenzéki erő nem támogatja.
Öcsödi Ágnes bírónő számára az utolsó csepp a pohárban egy őt minősíthetetlen módon ócsároló névtelen telefon volt: előzőleg is több atrocitás érte, az utcán ismeretlenek durván szidalmazták, s a per vezetése számára különleges pszichológiai terhet is jelentett.

Az első tárgyalás idején nem volt biztosított a bírósági épületben a belépés normális rendje és így a beléptetést az ügyészség által perbe fogott szervezet maga vette a kezébe. A későbbi „folytatásban” a törvényház előtt sorakoztak fel és irányították a forgalmat a gárdisták. Az ominózus telefonhívás után – mint a Fővárosi Bíróság (FB) elnöke közölte – Öcsödi Ágnes úgy érezte, immár nem képes a teljesen objektív ítélkezésre és ezért jelentett be „elfogultságot”. Ennek elfogadása, új bíró kijelölése, mérlegelési jog nélkül kötelező és a szeptember 1-jére kitűzött  következő tárgyalási napot is ezért halasztották el. Az ilyen eset – az, hogy fenyegetés hatására lép vissza elfogultságra hivatkozva a bíró – hazánkban igen ritka, sok államban egyenesen elképzelhetetlen. (Nagy-Britanniában a Törvényszéki Kommunikációs Hivatal szóvivője egyetlen hasonló esetet sem tudott említeni, míg Svédországban az a bíró, aki megfélemlítés nyomán lépne vissza, állásvesztéssel számolhatna).
Az  FB elnöke megértéssel fogadta az elfogultság bejelentését, mivel – mint mondotta  –  a bíróban kialakult az az érzés, hogy a lelki teher alkalmatlanná teszi arra, hogy az adott ügyben igazságot szolgáltasson. Szerinte tekintetbe kell venni, hogy hazai polgári perben „a bíróság talán soha nem volt ilyen nagy nyomás alatt”. Az elnök, miután a megfelelő hatóságokat kérte a fenyegető hívásokkal kapcsolatos intézkedések megtételére,  lapjelentések szerint kijelentette, „úgy gondolja, hogy a gyalázkodót nem a gárda tagjai, inkább az egyesület feloszlatását szorgalmazók között kellene keresni, akik az ügy gyorsabb lezárásában reménykedtek”. Mivel lehet, hogy a hívót nem tudják azonosítani, nem  tudható, mire alapozta ezt a  kijelentését. A per eddigi menete ugyanis épp azt igazolta, hogy az ügy törvényes végigvitelét épp a gárdával szemben álló demokratikus tényezők szorgalmazták, a szélsőjobb a zavarkeltésben és az elnyújtásban látszott érdekeltnek. Egyébként nem ismert, mit mondott a gyalázkodó telefonáló Öcsödinek, de ha célzott saját „hovatartozására”, nem biztos hogy valóban pont oda tartozik…
Bírósági hivatalos  vélemény szerint az új bíró kijelölésével az igazságszolgáltatási folyamat nem lassul le. (Igaz, gyorsnak az eljárás eddig sem tűnt: az ügyészség a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását 2007 decemberében kezdeményezte és az  FB  az első tárgyalást március közepén  tartotta.) Több oldalról is megkérdőjelezik a hivatalos optimizmust. Némely szervezeteknek azt az igényét, hogy bekapcsolódjanak a peres eljárásba – a perbe fogott oldalán, vagy a felperesi oldalon – elsőfokon elutasították és most meg kell várni a Fővárosi Ítélőtáblának a fellebbezést elbíráló határozatát. Továbbá: nem kizárt, hogy az újonnan kijelölt bírónak valóban pótlólagos időre van szüksége az összegyűlt tárgyalási anyag áttanulmányozásához. Ezek alapján elhúzódhat az elsőfokú ítélet, idei jogerős döntésre nagyon kevesen számítanak  És akkor még nem említettük azt a lehetőséget, hogy egy  militáns gárdaszurkoló megszerezheti az új tárgyalásvezető bíró mobilszámát…
Mindenesetre olyan érzés alakulhat ki, hogy a peres eljárás eddigi „akadálypályája” éppúgy bátorítja a fekete egyenruhásokat,  mint némely jobboldali önkormányzatok szíves invitálása, koszttal-kvártéllyal. A szélsőjobb veszély ellen emelt szót legutóbb a Bibó István Közéleti Társaság,  abban az összefogást sürgető elnökségi közleményében, amelyet Göncz Árpád volt köztársasági elnök is aláírt. A szélsőségesek akcióival szemben,  az eddiginél  jóval  határozottabb lépésekre készül a kormány: az IRM hétvégi törvénymódosító  javaslatcsomagja  értelmében  garázdaságnak minősülne egy egyenruhát viselő csoport olyan nyilvános felvonulása, amely másokban félelmet kelt. E  tervezet – egyebek között – kiegészíti-pontosítja a bírósági elnököknek azt a kötelezettségét is, hogy a bírósági épület rendjét biztosítsák. Eszerint a kiemelt kockázatú ügyekben az elnököknek kell biztosítaniuk a rendfenntartást végző személyek „fokozott készenlétét”  és joguk van – ha ennek feltételei adottak – elrendelni a nyilvános tárgyalásnak a bíróság zártláncú tv hálózaton történő közvetítését.  Fidesz közeli jogászkörökben úgy tudják, az ellenzéki párt most egyértelműen „csomagellenes” fellépésre készül.B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!