A gazdasági racionalitás azt követelné, hogy az energiaárak a lakossági
szférában legyenek magasabbak, mint a termelőiben, az Európai Unióban
általában ez is a jellemző, mondta lapunknak Hegedüs Miklós közgazdász
arra reagálva, hogy szombaton eldőlt, október 1-jétől a közüzemi
lakossági földgázárak átlagosan 6,55 százalékkal, a nem lakossági
átlagárak 9,4%-kal emelkednek.
A változást a nemzetközi piac folyamatosan emelkedő kőolajárai indokolják, tette hozzá a szakminisztérium közleménye.
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szombati közleménye hansúlyozta, a földgáz importárát a kőolajtermékek, végső soron a kőolaj ára határozza meg. 2008 júliusáig a kőolajárak ismét tovább emelkedtek; míg 2008 elején 90 USD körül volt egy hordó kőolaj ára, addig július közepére ez az érték 140 USD fölé emelkedett, ami 60%-os áremelkedést jelent. Július közepe óta a kőolaj és a kőolajtermékek árai valamelyest mérséklődtek, azonban ezen csökkenésnek – amennyiben tartós is marad – csak a későbbi (2009. januári, áprilisi) földgázár-módosításokra lehet hatása. A földgáz importárak a kőolajtermékek utolsó kilenc hónapos súlyozott átlagára alapján kerülnek meghatározásra. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a földgázfelhasználás mintegy 4/5-öd részben importból származik, közgazdasági szükségszerűség az importárak figyelembevétele a hazai árszabályozásban.
A Magyar Energia Hivatal a továbbiakban is folyamatosan nyomon követi a tendenciákat, és a jogszabályok értelmében negyedévenként tesz javaslatot – ha szükséges – az árak módosítására. Az október 1-jei emelés egy átlagos (1660 m3/éves) fogyasztású háztartásnak havonta mintegy 1120 forintos többletkiadást jelent. A kormány tisztában van vele, hogy a folyamatosan emelkedő energiaárak a magyar lakosság számára egyre nagyobb terhet jelentenek. Ezért a lakosság terheinek enyhítését célzó gázár- és távhő-támogatási rendszer 2008-ban is elérhető a rászoruló háztartások számára. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium kezelésébe tartozó, a családokban az egy fogyasztási egységre jutó nettó havi jövedelem alapján számolt gázártámogatás valamilyen formájában a gázt fogyasztó háztartások körülbelül 60 százaléka részesül. Az MTI szerint az idén ez a negyedik gázáremelés. Legutóbb a közüzemi lakossági földgázárak átlagosan 9,9 százalékkal emelkedtek 2008. július 1-jén, a közüzemi nem lakossági végfelhasználói átlagár pedig 7,7 százalékkal nőtt. A szakma akkor mintegy 12,5 százalékos végfogyasztói áremelést tartott volna szükségesnek.
Hegedűs Miklós közgazdász, a GKI Energiakutató Kft. igazgatója az októberi gázáremelés kapcsán a VH-nak elmondta, valóban egy „viselősségi” időszakkal, szigorúan 9 hónappal követik a gázárak a kőolaj világpiaci árát. Így amennyiben a jelenlegi világpiaci kő- és fűtőolajárak maradnának meg tartósan – amelyek most húsz százalékkal alacsonyabbak, mint a nyár elején és közepén voltak –, akkor jövőre, 2009 harmadik negyedévétől olyan hatással lehetnének a piacra, hogy a gáz ára akár csökkenhetne.
A szakember úgy látja, a lakossági földgázárak esetében is 10-12 százaléknyi lenne az indokolt áremelés, ám ez, mint tudjuk, a közhangulatot jelentősen befolyásolja, s a politika épp ezért az említett időeltolódással számol, s talán ezért kisebb most a szakmailag vártnál az árszint növekedése. Hegedűs ugyanakkor megjegyezte: a gazdasági racionalitás azt követelné, hogy az energiaárak a lakossági szférában legyenek magasabbak, mint a termelőiben – az Európai Unióban általában ez is a jellemző. Ugyanis a lakossági fogyasztás szezonális, október-március közötti általában, így készletezése, tárolása, szállítása, a vezetékek karbantartása is jóval költségesebb, mint a földgáz nagyfogyasztókhoz való eljuttatása. Ezért a mostani hazai áremelések lényegében az uniós módival ellentétes irányba mutatnak az inflációs várakozások, s annak áhított letörése okán.gm-MTI
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!