Moszkva és Berlin enyhítené az európai feszültséget Grúzia kapcsán – ezt a közös álláspontot fogalmazta meg szombati telefonbeszélgetése során Szergej Lavrov orosz és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő reményét fejezte ki pénteken, hogy az Európai Unió józan álláspontra helyezkedik, és nem fogad el szankciókat hétfői csúcsértekezletén, amelyet az orosz–grúz konfliktus miatt hívott össze.
„Nem tervezzük a katonáinkat hosz-
szú távon a dél-oszétiai és abháziai biztonsági övezetben hagyni” – tette hozzá, az elnökből miniszterelnökké lett Putyin, hangsúlyozva, hogy az orosz fél kívánatosnak tartja EU- és EBESZ-megfigyelőknek (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) a térségbe telepítését. „A határuk védelmében fogunk még segíteni a dél-oszétiaiaknak” – mondta. A miniszterelnök visszautasította és provokációnak nevezte azokat a nyugati aggodalmakat, hogy Oroszország esetleg az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félszigetet, a Krímet is lerohanhatja. Putyin újfent cáfolta, hogy Moszkva meg akarná buktatni a Nyugat-barát Mihail Szaakasvili grúz elnököt és akadályozni az ország NATO-ba való belépését. Leszögezte ugyanakkor, hogy nézete szerint az elkövetett grúz „háborús bűnökkel” Szaakasvili eljátszotta a jogát országa vezetésére, s ezért le kellene mondania az államfői posztról.
Külügyminiszteri eszmecsere
Az orosz külügyminisztérium szerint az eszmecserére a német fél kezdeményezésére került sor, s azon a szeptember 1-jén esedékes EU-csúcscsal összefüggésben megvitatták az EU–orosz együttműködés kérdéseit, egyebek között tekintettel az orosz és a francia elnök által augusztus 12-én egyeztetett hat rendezési alapelvre a grúz–déloszét és a grúz–abház konfliktusban. Megvizsgálták annak lehetőségét is, hogy az Európai Unió képviselői bekapcsolódjanak azoknak a vállalt kötelezettségek teljesítésének megfigyelésébe, amelyek célja megakadályozni a harci cselekmények és provokációk kiújulását a Dél-Oszétia és Abházia körüli biztonsági zónákban. Az orosz külügyi tárca szerint Oroszországnak és Németországnak az a véleménye, hogy a Grúzia körül most kialakult helyzetet nem szabad felhasználni a feszültség szítására Európában. „A felek egyetértettek abban: meg kell akadályozni, hogy a Grúzia körül augusztus 8-át követően kialakult helyzetet a feszültség szítására használják fel Európában azzal, hogy a posztszovjet térségben más országokkal szembeni, nem létező fenyegetésekről terjesztenek spekulációkat” – fogalmaztak a moszkvai külügyminisztériumban.
Steinmeier német külügyminiszter már pénteken szkeptikusan nyilatkozott arról az elgondolásról, hogy az Európai Uniónak szankciókat kellene alkalmaznia Oroszország ellen a grúziai válság miatt. „Ilyen súlyos helyzetben meg kell őriznünk a józan eszünket. Oroszország továbbra is az EU szomszédja marad, érdekünkben áll, hogy visszatérjünk a normális viszonyhoz” – hangsúlyozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában.
Medvegyev európai megfigyelőket kér
Dmitrij Medvegyev orosz elnök szerint az európai kormányok több megfigyelőt küldhetnének Grúziába. Az orosz elnök arra szólított fel, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) telepítsen további megfigyelőket a biztonsági övezetbe és valósuljon meg a grúziai kormány lépéseinek pártatlan megfigyelése is.
A Kreml sajtószolgálata szombaton azután tett közzé közleményt Medvegyev állásfoglalásáról, hogy az orosz elnök telefonbeszélgetést folytatott Gordon Brown brit kormányfővel a kaukázusi válságról, az orosz csapatok grúziai beavatkozásáról. Az elnöki sajtószolgálat beszámolója szerint Medvegyev hangsúlyozta Brownnak, hogy az orosz és a francia elnök által a kaukázusi rendezésről kötött megállapodás hat alapelvét „Oroszország maradéktalanul teljesíti, s azok semmit sem veszítettek jelentőségükből. Az orosz fél nemcsak támogatja, hanem szorgalmazza is újabb EBESZ-megfigyelők telepítését a biztonsági övezetbe és a jelenlegi grúziai vezetés tevékenysége pártatlan nemzetközi megfigyelésének megszervezését, s e tekintetben számít az EU-val, más nemzetközi szervezetekkel, illetve egyes országokkal való konstruktív párbeszéd fenntartására”.
A grúz kormány felmondja az első abháziai háborút 1994-ben lezáró tűzszüneti megállapodást. A döntést Temur Jakobasvili kabinetminiszter jelentette be szombaton. Az ENSZ közvetítésével a grúzok és abházok között kötött megállapodás tűzszünetet és csapatszétválasztást írt elő, miután több ezren meghaltak a központi kormány és a szeparatisták harcai következtében. Rendelkezései között van egy békefenntartó erő felállítása is, orosz részvétellel. Tbiliszi szerint az orosz katonák nem maradtak semlegesek, hanem a szakadárok oldalára álltak. Az augusztusi konfliktusban az orosz erők eltávolították a grúz katonaságot Abháziának abból a kis részéből – a Kodori-hágóról – is, ahol még jelen voltak.
Prága párbeszédet sürget
Pénteken Grúzia úgy döntött, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatát Oroszországgal – jelentette ki Grigol Vahadze külügyminiszter-helyettes Tbilisziben. „A bécsi konvenció alapján az ilyen esetekben az orosz diplomatáknak el kell hagyniuk Grúziát. Moszkvát hivatalosan értesíteni fogjuk a döntésről. A grúz érdekeket egy harmadik fél nagykövetsége fogja képviselni Moszkvában. A döntés végleges” – mondta, de azt hozzátette, hogy a konzuli kapcsolatok megmaradnak. A Stockholmban tartózkodó Jekatyera (Eka) Tkeselasvili grúz külügyminiszter indoklásában „oktalanságnak” minősítette a dipomáciai kapcsolatok fenntartását, miután Oroszország elismerte két szakadár grúz terület: Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. A miniszter asszony azonban „ideiglenesnek” mondta a szakítást, és szerinte Tbiliszi meg fogja vizsgálni, mikor és hogyan lehet helyreállítani a kapcsolatokat, ha az oroszok már nem foglalnak el grúz területeket.
Nem helyesli szankciók alkalmazását Oroszország ellen a cseh külügyminiszter: mint a Profil osztrák hírmagazinnak adott interjújában kifejtette, éppen hogy a válságos helyzetekben van szükség a párbeszéd folytatására, méghozzá minden lehetséges szinten. Karl Schwarzenberg, akinek országa fogja ellátni az unió elnöki tisztségét 2009 első félévében, azzal indokolta álláspontját, hogy a szankciók csak ritkán vezetnek célra. Az osztrák folyóirat hétfői számában megjelenő, de már a hét végén ismertetett nyilatkozatában az EU-trojka tagja mindazonáltal élesen támadta Moszkvát. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy Oroszország vezető szerepre tart igényt a volt Szovjetunió területén, sőt egyfajta vétójogot szeretne magának az egykori Varsói Szerződéshez tartozó térségben. A cseh diplomácia irányítója felvetette, hogy a tiltakozás jeléül esetleg bojkottálhatnák a Szocsiba tervezett 2012-es téli olimpiai játékokat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!