Tönkremehet a Hajógyári-sziget címmel augusztus 23-án interjú jelent
meg a III. kerület polgármesterével a VH-ban, ami persze nem késztetett
volna reagálásra, de sajnos a kérdező újságíró – véleményem szerint –
többször is meglehetősen igaztalan kontextusban emlegette a Sziget
Fesztivált és szervezőit, a tényeket is eltorzítva.
– a III. kerület polgármestere, nyilván hely hiányában, az egyik kérdésre adott válaszban csak arra tér ki, hogy valóban komoly hírnevet hoz a kerületnek a Sziget, azt azonban nem említi, hogy például a Sziget örvén számos helyi kisvállalkozás is gyarapszik, hogy a Sziget-szervezők nyaranta Gyereksziget néven egy hat hétvégén át tartó, 140 milliós költségvetésű, színvonalas és nem utolsósorban ingyenesen látogatható rendezvénnyel örvendeztetik meg – elsősorban – a kerületi családokat. Azt sem említi, hogy a Sziget szervezői az elmúlt 16 évben 250 millió forintot fordítottak a terület fejlesztésére. A fesztiválnak köszönhető, hogy Sziget használható zöldfelületeinek mérete jelentősen, kb. 30 százalékkal bővült és hogy a 80-as években lerakott, több ezer köbméteres sitthalom végleg eltűnt. Mindenesetre egy, a közelmúltban készült környezetvédelmi tanulmány, amely a Sziget Fesztivál hatásait vizsgálja, elég világosan fogalmaz: „A felmérésekből és a rendelkezésünkre álló dokumentumokból egyértelműen megállapítható, hogy az óbudai sziget közterületeinek állapota a Sziget Fesztivál által évente okozott jelentős igénybevételellel együtt is határozotan javul.”
– Sajnos azt is tényként állítva olvashattuk, hogy a Sziget extraprofitot termel, csakhogy ez a profit (ami tegyük hozzá olyan, mint a kutya vacsorája, mert egy nagyobb eső könnyen elviszi) a 2,65 milliárdos költségvetés kevesebb mint 4%-a, amit igen eufémisztikus az extra jelzővel illetni. Mindenesetre mi büszkék vagyunk rá, hogy sok más, akár jelentős közpénz támogatás mellett is sikertelennek bizonyuló rendezvénnyel szemben, önfenntartóak tudunk lenni e nehéz gazdasági környezetben is;
– A Sziget 1,5 milliárd forintot hoz adó formájában a központi költségvetésnek, s a fesztivál miatt több mint 40 ezer turista keresi fel a fővárost, és sok tízezer fővárosi és kerületi lakos kulturált szórakozásáról gondoskodnak a szervezők, a saját üzleti kockázatukra, állami támogatások nélkül.
– A polgármester úr szerint az „óbudaiak többsége csak elviseli a rendezvényt”, ezzel szemben már az évekkel ezelőtti közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy a lakosság 81%-a büszke rá és egyáltalán nem zavarja a Sziget, és mindössze 6% ellenzi a kerületi lakók közül.
Elnézést, ha hosszúra nyúlt a mondandóm, de az elmúlt 16 év alatt másodszor gondoltam, hogy a sajtóban megjelentekre reagálnom kell. A bántó kritikát egyébként jól tűröm, de ebben a cikkben olvasható a polgármester úr által megfogalmazott olyan gondolat, amely fölött nem tudok napirendre térni: „egy arányosabb közteherviselés alakulhasson ki ebben az ügyben”. Bár szívesen áldoztunk a terület fejlesztésére, de nem azért, mert bárkinek ez „kárpótlásul” jár, hanem mert sajnos más nem tette a dolgát és nekünk minél jobb állapotban van szükségünk a Szigetre. Szerintem nem az az arányos közteherviselés, hogy mi álljuk a számlát, mások meg rendelnek a mi kontónkra. Mi ugyanis adózunk, és jelentős többletbevételeket hozunk az országnak, ez a mi közteherviselésünk.
Gerendai Károly (Sziget Szervezőiroda)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!