Éppen hogy véget ért az olimpia, és örülhettünk a triplázó pólósoknak,
már is megszólalt Schmitt Pál és magyarázkodott. Okolta azokat, akikkel
úgy számolt, hogy nyerni fognak.
Ettől az úriembertől azt vártam volna, hogy kérem, én, mint a MOB elnöke, a NOB tagja, EU-képviselő, szeretett Fideszem potentátja, a sok elfoglaltságom mellett nem tudtam időt szakítani a felkészülés előkészítésére, a folyamatos munkára, ezért – sok más irányú elfoglaltságom miatt – MOB elnöki posztomról lemondok. Hát ez hiányzott nyilatkozatából.
Az elmúlt héten egyik napilapunkban megjelent egy – mondhatni – feltáró riport kicsit a kulisszatitkokról. Ebben szó volt arról, hogy a 171 tagú versenyző csapatot több százan kísérték. Vajon kik sürgölődtek a versenyzők körül? Hányan kaptak meghívót és ingyen jegyet? Kik voltak ezek a lelkes sportbarátok? A MOB-terminológia szerint szponzorok. A fene tudja, ha én segítek, akkor azért nem anyagi ellenszolgáltatást várok, hanem csak annyit, hogy köszönöm. Jó volna tudni kik is voltak ezek az önzetlen emberek. Vagy ez az a társaság, amelyik ott lábatlankodik a sport körül, inkább a sportból élnek és nem a sportért.
Remélem megélem, hogy olyan önkritikus beszámolót és elszámolást olvashatunk, amely választ ad sok sportszerető ember kérdésére. Tisztelünk és szeretünk minden versenyzőt, aki küzdött, érmet, pontszerző helyet ért el, és azokat is, akik vesztettek, de küzdöttek. Ők ugyancsak öregbítették sportszerető emberekben a hitet, hogy lesz jobb. A versenyző sportolóknak azt mondhatjuk tiszta szívből: köszönjük! Szép volt lányok, szép volt fiuk!
De Schmitt úrnak ajánlanám dr. Torgyán örökbecsű megjegyzését: „monnyon le!”
Varga István, Budapest
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!