Hiller István oktatási és kulturális miniszter a hatvani Damjanich
János Szakközép-iskola és Szakiskolában tartja az országos tanévnyitót
vasárnap délután. Másnap, szeptember elsején 1.689.659 diák kezdi meg a
2008/2009-es tanévet.

A gyermekek, szülők és pedagógusok mellett az oktatási tárca is készül az új tanévre – új szabályozásokkal, programmal.
Kiemelkedő jelentőségű az Új Tudás – Műveltség Mindenkinek Program: Magyarországon több mint egy évtizede nem készült ilyen átfogó koncepció a közoktatás fejlesztésére, amelyhez az oktatási kormányzat a finanszírozás feltételeit is megteremtette. A programot tavasszal hirdette meg Hiller István (képünkön) miniszter, s egyúttal szakmai, társadalmi vitára bocsátotta a javaslatcsomagot. Kijelenthető: az „Új Tudást” igen nagy társadalmi és politikai konszenzus övezi. Az országos konferenciasorozaton, megbeszéléseken több mint ezerkétszáz pedagógussal, szakszervezeti képviselővel, szakértővel egyeztették az oktatási tárca vezetői a program elemeit. A célkitűzésekben egyetértés született. Az Új Tudás Program keretében minden évben plusz 130-140 milliárd forint támogatás jut a közoktatásra, ezen belül jórészt a tehetséggondozásra, esélyegyenlőségi programokra, iskolafelújításokra, illetve a kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusok anyagi elismerésére.
Az Új Tudás – Műveltség Mindenkinek Program hangsúlyt helyez az esélyegyenlőség erősítésére és a tehetséggondozásra. Hiller István miniszteri beiktatása óta elkötelezettje az esélyegyenlőség ügyének, számos lépést tett ennek érdekében az elmúlt években. Kevesen tudják: Magyarországon körülbelül 700 ezer olyan ember él, aki alacsony iskolázottsága, rossz életkörülményei miatt tartósan kiszorult a munkaerőpiacról. Az ő gyerekeik számára az oktatási rendszernek esélyt kell adnia, nem pedig „újratermelnie” a társadalmi különbségeket. Az OKM által kidolgozott koncepcióban ezért kiemelt szerepet kapott már a korai fejlesztés elősegítése is.
Komoly változás az is: 2008. szeptember elsejétől a fenntartók kötelesek gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek már három- éves koruktól igénybe vehessék az óvodai nevelést. Emellett a tárca óvodai támogatást nyújt – gyermekenként első alkalommal húszezer forintot, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forintot – a rászoruló családoknak, hogy gyermekeik ne maradjanak ki az óvodai nevelésből.
Az óvodákat érintő változtatások mellett az oktatási tárca folytatja a sikeres esélyegyenlőségi és tehetséggondozó programokat. Idén is lesz Útravaló Ösztöndíjprogram 2,2 milliárd forint keretösszeggel, létrejött a Nemzeti Tehetség Alap, és az OKM kiterjeszti az Arany János Tehetséggondozó Programot is. Módosult, és pontosabbá vált az általános iskolai felvételi körzetekre vonatkozó szabályozása, és az Oktatási Hivatal is a korábbiaknál komolyabb jogosítványokat kapott az egyenlő bánásmódot sértő iskolai intézkedések orvoslása terén.
Az új tanév a pedagógusok bérkörülményeiben is változást hoz. A differenciált bérezéssel, a kiemelkedő munka elismerésével kapcsolatban az oktatási tárca már eddig is több lépést tett. Ilyen például a tavasszal meghirdetett Teleki Blanka-díj a kiváló munkát végző pedagógusoknak. Ugyanakkor 2009-től – az Új Tudás Program keretén belül – a pedagógusok jobb megbecsülése érdekében, a tanári pálya presztízsének növeléséért olyan ösztönző rendszer lép életbe, amely elismeri a legnehezebb munkát végző pedagógusokat, a magas színvonalon való oktatást, és ösztönzi a tehetséges fiatalok pályára állását.
2009-től kiegészítő illetményt kapnak azok a pedagógusok, akik halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelését-oktatását végzik. Az összeg a garantált illetmény 10-100%-áig is terjedhet. A pályakezdő pedagógusok is kapnak bérkiegészítést az Új Tudás Program keretében: az egyetemet végzettek havi 32.000 forintot, a főiskolát végzettek havi 20.000 forintot. Az OKM tervezi az osztályfőnöki pótlék megemelését is. Az intézményvezetők jobb megbecsülése is a célok között szerepel.
Mérföldkőhöz érkezik ősszel az oktatás tartalmi megújítása, az alapkészségek megerősítése. Az új tanévben lesz először kötelező az ötödik évfolyamon, azaz a felső tagozaton is a nem szakrendszerű oktatás. Mostantól a felsősök is bekapcsolódnak az alapkészségek fejlesztését hangsúlyozó oktatásba. A nem szakrendszerű oktatás fő funkciója az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képességek megalapozása. Itt tanulhatják meg a diákok, hogyan kell tanulni, miként kell felmérni és megoldani egy problémát. Erre – mint azt az elmúlt évek PISA-felmérései is mutatják – szükségük van a magyar diákoknak. Biztató jel, hogy az alsóbb korosztály képességeit mérő PIRLS felmérésben a magyar diákok eredményei komoly javulást mutattak az előző évek teljesítményeihez képest. Az idei évtől tehát az ötödikeseknek (jövőre pedig a hatodik évfolyamnak is) az órák 25-50%-ában kompetenciafejlesztő, nem tantárgyi órákat kell biztosítani.
Nemcsak tartalmi megújulásra van szüksége a közoktatásnak. A Szonda-Ipsos 2007-es országos felmérése szerint Magyarországon az iskolaépületek 40 százaléka 1945 előtt épült, 14 százalékuk 1960 és 1970 között, 16 százalékuk pedig 1970 és 1980 között. Azaz majdnem minden második épület több mint fél évszázados.
A kormány országos iskola-felújítási programja keretében 2004 és 2006 között összesen 112 milliárd forint európai uniós támogatást kapott országszerte több mint kétezer óvoda és iskola épületének fejlesztésére. Az oktatási tárcának sikerült elérnie, hogy az idei tanév elejétől folytatódhat a nagyszabású iskolafejlesztési program. Újabb uniós források nyílnak meg az iskolák előtt: 79,4 milliárd forintot fordíthatnak az intézmények felújításokra, tartalmi és informatikai fejlesztésekre. Ez körülbelül ötszáz iskolának, óvodának teszi lehetővé a megújulást olyan településeken, ahol létkérdés egy modern, színvonalas oktatási intézmény. Az elmúlt 50 évben nem volt példa ilyen nagyszabású iskolafelújítási programra Magyarországon.
Szintén az új tanévben, 2009 tavaszától életbe lépnek a középfokú felvételi eljárásra vonatkozó új szabályok is. A tanulók és az intézmények számára is könnyebbséget jelent az új rendszer, amely jóval átláthatóbb és igazságosabb lesz. A kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra kizárólag az Oktatási Hivatal által készített, központi írásbeli feladatlapokkal lehet felvételiztetni. Kizárják tehát a helyben összeállított feladatlapokat és a szóbeli vizsgát a hat vagy nyolc évfolyamos gimná-ziumok felvételijénél, csökkentve ezzel a tanárok terhét és a diákokra nehezedő súlyt a felvételi eljárásban.
A tanévkezdéssel járó kiadások komoly terhet rónak a szegényebb családokra. Az oktatási tárca a most kezdődő tanévben is biztosítja azokat a támogatásokat, amelyek megkönnyítik a rászoruló családok gyermekeinek a tanulást. A 2008/2009-es tanévben körülbelül ötszázezer gyermek jogosult ingyenes tankönyvellátásra. Ez akár tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvekkel vagy pénzbeli támogatással is megvalósulhat. A támogatásra jogosult tanulók számára az ingyenes tankönyvellátáshoz biztosított normatíva 10.000 forint, emellett 1000 forint általános támogatást igényelhet az intézmény valamennyi tanuló után. A bizonyos jövedelemszint alatti családok rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak. Ez lehetőséget biztosít a gyermekétkeztetési kedvezményekre, a pénzbeli támogatásokra (évi két alkalommal), az ingyenes tankönyvnek és egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. Ezen kívül az időszakosan nehéz helyzetbe kerülő, létfenntartási gondokkal küzdő családokat a települési önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti. 

Bálint László

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!