Orbán elképedt: gáz van a Fideszben?

Nem mintha nem lett volna előzmény, hiszen röviddel ezt megelőzően a pártelnök „oroszbarátsággal” vádolta a Magyar Nemzetet, kifejtve saját álláspontját a grúziai konfliktus ügyében. A cikkíró, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese, Orbán legközelebbi tanácsadóit bírálta élesen, ami legalábbis rendhagyó. A pártelnök egykori külügyminiszteréről például ezt írta: „…nem kell sokat kutakodni a hatályos cégnyilvántartásban, hogy megtaláljuk a nevét viselő ügyvédi irodát (Martonyi és Kajtár, Baker § McKenzie ügyvédi iroda), azt, hogy kézbesítési megbízottként szép számmal látja el itthon amerikai nagyvállalatok, tulajdonosaik képviseletét.” Kapott a vezércikk írójától hideget-meleget Bába Iván volt külügyi államtitkár, a Budapest Analyses főszerkesztője is, aki, mint a lap írta, azt sugallja, hogy ha valaki nem helyezkedik Washington álláspontjára, akkor már Putyin útján jár.
Érdekes volt, hogy azon a héten, amikor a hazai címoldalakat az MSZP–
SZDSZ konfliktus hírei uralták el, több Budapesten élő nyugati diplomata is ezt a kérdést tette fel egy társasági összejövetelen: mi történik a Fideszben? A választ keresve több politikai elemző is arra a következtetésre jut, hogy az ellenzéki pártszövetség viszonya a szélsőjobbhoz legalábbis ambivalens. Egyrészt Orbán és más Fidesz-vezetők részéről elhangzottak az óvatos elhatárolódás, vagy a távolságtartás szavai a legszélsőségesebbekkel szemben.

Álláspontjuk meghatározó tényezője azonban láthatóan az, hogy 2009-ben, vagy 2010-ben nagyon nagy szükségük lehet azok voksára is, akik tegnap a szélsőjobbra hallgattak. Vagyis Orbán és a kampány gyakorlati irányítója, Kubatov Gábor, csakúgy, mint Semjén Zsolt abból indulnak ki, hogy a siker érdekében elengedhetetlen megnyerni azokat, akik még korántsem döntötték el: a Fideszre, a Jobbikra voksolnak, vagy inkább horgászni mennek. A Fidesz-KDNP vezetésű önkormányzatoknál mindenesetre úgy tudni, mindmostanáig nem érkezett instrukció fentről, hogy szüntessék meg az együttműködést e testületekben a Jobbikkal. A XII. kerületi Turul emlékműnél tartott lármás és antiszemita felhangú felvonulást együtt szervezte a Fidesszel szimbiózisban élő KDNP-nek, valamint a Jobbiknak a kerületi szervezete.  És előttünk egy aktuális meghívó: az újkígyósi jobbikos rendezvény egyik szónoka Murányi Levente, egy ideje e párt alelnöke. (Ő volt a Brüsszelbe kiutaztatott  magyar tanúk egyike, amikor a Fidesz szervezésében az Európai Néppárt meghallgatást tartott a 2006. őszi budapesti „rendőri brutalitásról” : Murányi szerint „paprikagránátokat” lőttek ki azokra, akik akkor a Kossuth térre igyekeztek.) Egy másik szónok Tóth Zoltán, a Magyar Gárda megyei kapitánya. A meghívó házigazda pedig Szebellédi Zoltán polgármester, a KDNP országos elnökségi tagja.
Annak a rétegnek az „akolban” való megtartása tűnik a tétnek, amelynek kedvenc hívószava mára az antiglobalizmus. Így jut jelentékeny befolyás az MDF-ből kizárt Lezsák Sándornak, aki a Nemzeti Fórum élén állva szövetséget kötött a Fidesszel és a nagyobbik ellenzéki párt segítségével lett az Országgyűlés alelnöke. (A szövetséget a Fidesz és a Nemzeti Fórum között a hírek szerint Orbán és Lezsák a jövő hónapban újítja meg.) Lezsákék legújabb javaslatai között szerepel lapjelentések szerint a biztonságpolitika átalakítása, a „szellemi honvédelem”, a hungarikumok védelme és a uniós nemzeti érdekérvényesítés felülvizsgálata is. Lezsák állítja, számít arra, hogy a passzív rezisztenciából lassan aktív ellenállás lesz. Akárcsak a KDNP-től, a Nemzeti Fórumtól sem idegen az együttes fellépés a paletta jobb szélén elhelyezkedőkkel. (Ezt tette szóvá már tavasszal  Gusztos Péter szabad demokrata ügyvivő, kijelentvén Lezsákról: „Olyan szélsőjobboldali erőszakszervezetet legitimál párt alelnöki mandátumával, amely csoportosulás a nyílt faji alapú erőszakot bátorítja, szavakkal és tettekkel is egy neonáci útra igyekszik terelni a magyar politikát.”)
Megfigyelők szerint van még egy hasonlóság: a KDNP is, csakúgy, mint a Lezsák nevéhez kötődő Nemzeti Fórum, az egyháznak az államéletbe, mindenekelőtt a közoktatásba való aktívabb és meghatározó jellegű bevonását sürgeti: ennek megfelelően számíthat az egyházi vezetés együttérzésére. Szombaton megjelent lapnyilatkozatában Lezsák arról beszélt, hogy a neoliberális oktatáspolitika sok helyütt szinte „csürhévé” zülleszti az iskolai közösségeket, így a tartalmi megoldás a keresztény szellemiségű nevelő iskola kialakítása.B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!