Kik azok az adzsárok, abházok, oszétek?

Két autonóm köztársaság volt akkor Grúzia területén: az Adzsár – a fôvárosa Batumi –  és az Abház – a fôvárosa Szuhumi –, s autonóm terület volt Dél-Oszétia – ennek fővárosa Chinvali.
Az adzsárokkal a legegyszerûbb a helyzet, ôk ugyanis antropológiai, etnikai és nyelvi szempontból egyaránt grúzok, csak a történelem egy perió-dusában török hatásra felekezetet váltottak: iszlamizálódtak. A grúzok az ortodox vagy pravoszláv hitet követik, az adzsárok szunnita muszlim hitre tértek.
Más a helyzet az abházokkal. Velük kapcsolatban van ma is egy történeti vita, amely persze erôs politikai színezetet is kapott, hogy ugyanis ôk a Kaukázus déli oldalán éltek-e vagy északi oldaláról jöttek át. A politikától mentes „akadémiai” megközelítés legalább ezer évre, vagy még korábbra teszi itt, a déli oldalon a jelenlétüket. Ôk nyelvileg is a kaukázusi nyelvcsaládba tartoznak, ugyanabba, amelyikbe a grúzok és a dagesztániak; ha el is tér az utóbbiakétól az abházok nyelve, mondjuk, csak úgy különbözik, ahogy a finnugor nyelvcsaládon belül a finneké, az észteké és a magyaroké. Felekezetileg pedig ôk is török hatásra lettek szunnita muszlimok.
És végül ott vannak még az oszétok – más néven alánok vagy jászok – akik az indo-európai nyelvcsaládhoz tartoznak, annak is az iráni alágához, hisz’ etnikailag ez iráni eredetû népcsoport, s ugyancsak sok száz, talán ezer éve élhet kis szigetként a Kaukázus északi és déli oldalán. A vallásuk viszont pravoszláv, ugyanúgy, mint a grúzoké.
Ami a történelmet illeti, a központi grúz területekhez képest (ezek 1801-tôl váltak tartósan az orosz birodalom részévé) néhány éves késéssel kerültek be a birodalomba, amelyhez csak 1810-tôl tartozott az Abház Hercegség. Ezt megelôzôen az oszmán és perzsa ütközôzónában hol ide, hol oda tartozott, külön államisága nem volt. Az oszét területek szintén a 19. század elejétôl tartoztak oda, de a grúzoktól elkülönülô egységként, külön állami létük addig nekik sem volt s az adzsároknak sem, szemben a grúzokkal, akiknek középkori az államiságuk.
A Szovjetunió 1922 decemberében jött létre négy szovjet tagköztársaság egyesítésével: az oroszéval, az ukránéval, a beloruszéval és az egységes transzkaukázusiéval. Ez utóbbihoz tartozott ez a térség is, és egészen 1936-ig „mozgásban volt”. Az autonóm képzôdmények már megvoltak benne, de nem Grúziához, hanem ehhez a nagyobb egységhez tartoztak. Az utolsó nagy változás akkor történt, amikor az addig egységes Kaukázuson túli tagköztársaságot a részeire szedték; akkor jöttek létre az olyan önálló szovjet köztársaságok, mint Azerbajdzsán, Örményország vagy Grúzia. S akkor „osztották” Grúziához az említett három területet, míg Észak-Oszétiát az Orosz Föderáció „kapta meg”. Tudni kell, hogy az abházok a 20-as években mindvégig konföderatívnak, megegyezésen alapulónak tekintették Grúzián belüli jelenlétüket, s ez a fajta konföderáció 1927-ig fennállt, hivatkoznak is rá mindig, s Grúzián belül autonóm köztársaságuk volt, épp úgy mint az adzsároknak, egészen a peresztroj-káig, a 80-as évek végéig. Az oszétek önállósága ennél egy fokkal gyengébb volt, nekik autonóm terület besorolás jutott addig.
Vajon lehet-e azzal érvelni, területi igényt támasztani, hogy ezek a kisebbségek „ősi” grúz területeken élnek? – Egy modern politikai nézôpontból semmiképp, hiszen e népek évszázadok óta ott élnek, s a legutóbbi évtizedeket leszámítva autonómiájuk is volt. De ha csak a Szovjetunió létrejöttétôl élnének ott, akkor sem indokolná semmi, hogy elûzzék onnan ôket. Az viszont tény: Abháziában és Dél-Oszétiában is élt egy nem jelentéktelen kisebbség. Abházia 525 ezres népességének egyötöde volt csak abház a legutóbbi népszámláláskor, a Szovjetunió felbomlása elôtt, s majdnem a felét – 47 százalékát – akkor már a grúzok tették ki, mert nagyon jelentôs volt a betelepülésük a 30-as éveket követôen. A többiek örmények és oroszok voltak. Ám azóta a lakosok jelentôs részét elüldözték, rengetegen elmenekültek; ma jó ha feleakkora Abházia népessége, mint volt 1989-ben. Dél-Oszétia népességét 70 és 100 ezer közé teszik; ôk zömmel oszétok, de rajtuk kívül továbbra is élnek ott grúzok és oroszok is – mondta Sz. Bíró Zoltán.vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!