Vannak igazi csillagjaink, akik fényesen ragyognak, világhírűek,
sok-sok örömet szereznek művészetükkel, példamutatóan élnek. De most
nem róluk szeretnék írni, hanem inkább az „ügyeletes” sztárokról.
A rendszerváltozással szinte egy időben, a média közreműködésével, elkezdődött a sztárkultusz is, akárcsak a nyugati világban. Ma már jelentős a sztárlétszám. A figyelem azokra terelődött, akik tehetségesek, valamit jobban tudnak, mint az átlagemberek.
Figyelünk rájuk, mert címlapon vannak. Szaftos pletykák áradnak róluk, amelyeken elcsámcsog a média. Biztosan szükség van állandó jelenlétükre, mert segítségükkel lehet sikeresen reklámozni mindent, ami eladható, többek között az újságokat is. Sok pénz áramlik a nyomukban.
Ismétlem, valamit jobban tudnak, mint az átlag emberek! Rögtön meg is kérdezem, ettől már sztárrá lehet válni? Felragyognak, tündökölnek, inognak, majd alábuknak az ismeretlenségbe. De térjünk vissza a címhez. Naponta láthatunk a kereskedelmi csatornákon vacsoracsatát, hal a tortánt.
Ezekben a műsorokban kirívóan bizonyítják, hogy sok mindenben egyáltalán nem sztárok. Sőt, középmezőnyben, vagy hátul kullognak. Ami közös bennük, hogy a higié-nia – néhány kivételtől eltekintve – nem az erősségük. Láthattuk a lantművész leharcolt állapotban lévő WC-kagylóját. A minap leestek a nyársról és a porba hullottak a sült húsok. Fel lettek szedve, visszakerültek a közös tányérra, az alábbi megjegyzéssel: „Szabadban vagyunk, ilyen előfordul mással is, lefújjuk és kész!” A piacon kiveszik a gyümölcsöt a rekeszből, azonnal körbeharapdálják, és nem számít, hogy mosatlan. Kézmosás szinte sehol nincs. Hajban turkálás, izzadt homlok törlés csupasz tenyérrel, utána közvetlenül, kézmosás nélkül hús fogdosása, (ami persze később sem lett lemosva) a kutya szájába adják a sonkafalatot, az eb bekapja kézzel együtt, a gazdi folytatja a darabolást.
Kiveszik a papírból a kolbászt, és azonnal, mosatlanul feldarabolják, megy a fazékba. Étel kóstolgatása a fakanállal, ennek lenyalogatása, majd azonnal tovább keverik vele az ételt. Újjal belenyúlnak a készülő desszerthabba, lenyalják, majd többször ismétlik a torkoskodást. Rossz példák sorát láthatjuk naponta. Ebből az átlagember nem szűr le semmit. Ő maga is így csinálja. Sajnos ez magyar valóság. Egy biztos! A sztárocskák legyenek önkritikusabbak, gondolják meg, mit engedhetnek meg maguknak, és mit nem. Reflektorfényben vannak, és sokan követik őket. Láttunk szerencsére kivételt is. Tisztelet az elkövetőnek.
Kun István, Budapest
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!