Pesten a Vajdahunyadvárban nyílt meg az ifj. Vastagh György születésének 140. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítás.
Az 1900-as párizsi világkiállításon bemutatott szobrai alapján a British Múzeum több mint 60 állatszobrot rendelt tőle. Ezek megmaradt darabjai ma a Brit Természettudományi Múzeum gyűjteményében találhatók. Az 1910-es bécsi vadászati világkiállításra vadászkutya szobrokat készített, majd 1931-32-ben Egyiptomban dolgozott az ottani Mezőgazdasági Múzeum számára.
Köztéri szobrai: Szegeden a Rákóczi szobor, Budapesten, a Hősök terén Bethlen Gábor szobra, a budai várban a „Csikós” című szobra, valamint Hadik András tábornok, és Görgey Artúr tábornok lovas szobra. Gyűjteményes kiállítását 1934-ben rendezték meg a Műcsarnokban.
Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonalalapító törzsménjeiről, a XIX–XX. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjei-ről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Áll. Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hoszszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum saját gyűjteményének anyagából összeállított tárlattal állít emléket, minden idők legnagyobb magyar állatszobrásza előtt. A kiállítás január 5-ig tekinthető meg.
B. Á
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!