Két évvel a legutóbbi választások után MTI-jelentés szerint ma előre
hozott parlamenti választásokat rendeznek Lengyelországban. Jaroslaw
Kaczynski miniszterelnök azért döntött a választások előre hozatala
mellett, mert pártja, a 2005-ös választások győztese, a nemzeti
konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) hosszabb távon képtelennek
bizonyult arra, hogy stabil többséget biztosítson magának a
kormányzáshoz.
A 2005. szeptemberi választások után a győztes, de a parlamenti többséget el nem érő PiS koalíciót akart kötni az ellenzékben vele szövetséges, szintén Szolidaritás-gyökerű, jobbközép, liberális Polgári Platformmal (PO), de a tárgyalások kudarcba fulladtak, mert a PO nem fogadta el a PiS feltételeit, és az is zavarta, hogy a még ugyanazon az őszön rendezett elnökválasztáson is a PiS jelöltje, Lech Kaczynski (a miniszterelnök ikertestvére) diadalmaskodott. Miután a koalíciókötés kudarcba fulladt, a PiS javasolta a választások megismétlését, de a PO ebbe nem egyezett bele. A baloldallal való koalíciót a PiS kizárta, így nem maradt más lehetősége, mint a parlamentbe bejutott két populista párt.
Vagyis a koalíció az Önvédelem agrárpárttal és a radikális nemzeti Lengyel Családok Ligájával, ami azonban hosszabb távon tarthatatlannak bizonyult. A mostani választások (az alsóház, a szejm 460 és a felsőház, a szenátus 100 tagját választják újra) tétje az, hogy sikerül-e a PiS-nek megszereznie az abszolút többséget ahhoz, hogy önállóan alakítson kormányt.
A szejmben jelen lévő pártok közül a közvélemény-kutatási adatok szerint csak három lehet teljesen biztos a bejutásban, a PiS-en és a PO-n kívül a Baloldal és Demokraták (LiD) elnevezésű balközép koalíció, de nagyon valószínű, hogy bekerül a szejmbe a Lengyel Parasztpárt (PSL) is, mely két ciklusban a baloldallal közösen kormányzott. Nem lépi át az 5 százalékos választási küszöböt a PiS két volt koalíciós társa. A PiS minimális célkitűzésen az, hogy amennyiben nem sikerül az abszolút többséget megszereznie (231 mandátum), elérje legalább a háromötödös többséget (185 képviselő), ami elegendő ahhoz, hogy megakadályozza az egyes törvényjavaslatokra kimondott államfői vétó leszavazását. Tekintve, hogy az államfő, Lech Kaczynski a PiS alapítója volt, és nem is titkoltan továbbra is ennek a pártnak a támogatója, a PiS hatékonyan meg tudná akadályozni egy PO vezette kormány működését.
A PO számára, ha nem szerezne abszolút többséget, de megnyerné a választásokat, elvileg mindhárom párt szóba jöhet koalíciós partnerként, bár a PO-PiS-nagykoalíció lenne számára a legkevésbé kívánatos, a legjobb megoldásnak pedig egy PO-PSL-koalíció mutatkozik, amire a parasztpárt részéről van is fogadókészség. Bár a párt vezetői eddig nem adtak egyenes választ arra a kérdésre, hogy szükség esetén koalícióra lépnének-e a baloldallal, megfigyelők nem zárják ki ezt a lehetőséget sem. Ennek azonban következményei lennének a párt szavazóbázisára, tagságára és képviselőire nézve.
A legfrissebb közvélemény-kutatások a PO győzelmét jelzik előre. Az OBOP közvélemény-kutató intézet szerint a liberális párt 43 százalékot szerez (228 mandátum), a PiS 33 százalékot ér el (162 mandátum), a LiD-re 12 százalék jut (46 képviselő), és bejut a szejmbe a PSL is 7 százalékkal (22 képviselő). A PBS DGA intézet felmérése szerint a PO-ra 42 százalék (221 mandátum), a PiS-re 32 százalék (156 képviselő), a LiD-re 12 százalék (52 mandátum), a PSL-re pedig 7 százalék (29 képviselő) szavazat jut. (Két képviselői helyet biztosítanak a német kisebbségnek). Megjegyzendő azonban, hogy a felmérések nem teljesen megbízhatóak, a két évvel ezelőtti közvélemény-kutatások is a Polgári Platform győzelmét jósolták, meglepetésre azonban végül is a PiS került ki győztesen a választásokból.
Politikai örökségének „elcsúfításával” és önkényuralmi módszerek alkalmazásával vádolta szombaton Londonban megjelent lapnyilatkozatában a Lengyelországot vezető Kaczynski-testvéreket Lech Walesa volt lengyel államfő, aki a jelenlegi kormány megbuktatására szólította fel a választókat. A több százezres nagy-britanniai lengyel közösséget azonban friss kimutatások szerint gyakorlatilag nem érdekli a vasárnapi választás.
Walesa a The Daily Telegraphnak, a legnagyobb brit konzervatív napilapnak úgy fogalmazott: „hihetetlen, amit Kaczynskiék művelnek, ahogy a hatalmat használják ... mindez rettenetes”. A Szolidaritás szakszervezet egykori vezetője szerint Lech és Jaroslaw Kaczynski – a jelenlegi elnök, illetve miniszterelnök – „hidegháborús taktikával” próbálja megőrizni a hatalmat. „Embereket fenyegetnek meg, telefonokat hallgatnak le” – idézte a vezető brit lap a Nobel-békedíjas volt lengyel elnököt.
A The Times, a másik nagy konzervatív brit napilap szombaton „Európa legbizarrabb uralkodó párosának” nevezte Kaczynskiékat. A lap szerint az EU-hivatalokban sokan örülnének távozásuknak, bár csak „Jaroslaw állása forog kockán, Lech 2009-ig elnök marad”. A The Times helyszíni tudósítása szerint jóllehet az ellenzék vezet, a nyugdíjas szavazótábor még mindig hatalmon tarthatja a jelenlegi kormányt. Kaczynskiék ugyanis „félelmetes kampányolók”, és azok nevében beszélnek, akik úgy érzik: hátramaradtak „a modernizáció felé való fejvesztett rohanásban”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!