A szélütés kockázati tényezőiről

A szélütés a leggyakoribb halálokok között a dobogós 3. helyezést foglalja el, ugyanakkor a tartós rokkantság leggyakoribb okaként ismert. Az esetek 20 százaléka vérzéses – ezen történésekre illik  az agyvérzés kifejezés – 80 százaléka érelzáródás, illetve a nyomában  létrejött agylágyulás. Tudni kell, hogy például egy kar, órákat is kibír vérellátás nélkül, az agyszövet az elégtelen vérellátásra meglehetősen érzékenyen reagál, agy működése 20 másodperc (!) után jelentősen változik, néhány percnyi vérhiányt követően helyrehozhatatlan átalakulások játszódnak benne. 
A stroke tünete lehet átmeneti – angol neve után rövidítve TIA –, vagy végleges. A kockázati tényezőket két csoportra osztja az orvostudomány. Az egyik az ereket károsító és/vagy a vér alvadékonyságát fokozó kórállapot, ami az agyi erekben is okozhat elváltozást, a másik, amikor az elzáródást az agyi erekbe máshonnan került anyag eredményezi.
Miután az érrendszer a szervezetben egységes, ha valami az egyik területen a verőereket károsítja, az a másik érterületen is gondot okozhat, így nem lehet azon csodálkozni, hogy például a szívinfarktus, az alsóvégtagi érszűkület, illetve az agyi érbetegségek kockázati tényezői közösek.
A stroke kialakulásában a dohányzás az egyik legveszélyesebb és legelterjedtebb kockázati tényező, igen sok ponton kedvezőtlenül hat, így az érelmeszesedést, az érfal sérülését segíti elő, és sok egyéb között a vérzsírok összetételét kedvezőtlenül változtatja meg. Káros anyagok fokozzák a vér alvadékonyságát, nehezítik az áramlását, a nikotin érösszehúzó hatású, a parázsló szálban elégtelen az égés, a nyomában keletkező szén-monoxid az oxigénszállító vérfestékhez háromszázszor jobban kötődik, mint az oxigén, így a vér a sejtekhez kevesebb éltető anyagot képes szállítani. A dohányzás a védő HDL-koleszterinszintet, az antioxidánsok mennyiségét csökkenti, a perifériás érbetegség, kétszeresre az infarktus kockázatát viszont hétszeresre emeli!
Az agyi érbetegségek szempontjából a vérnyomás első, úgynevezett szisztolés értékének van jelentősége. Ez minél magasabb, annál nagyobb az esély rá, hogy a betegség kialakul. Újabb kutatások az ún. pulzusnyomás jelentőségét hangsúlyozzák. A pulzusnyomás a szisztolés és diasztolés érték különbsége.
Haladjunk tovább. A magas vérnyomás több úton is agyi elhaláshoz vezethet. Az erek falát a sok évtized alatt fennálló nyomásterhelés károsítja és az érelmeszesedést gyorsítja. Gyakran tünetmentes a betegség, viszont már az első megnyilvánulása katasztrófába torkolhat, amikor a sérült érfalon kialakult vérrögösödés az eret elzárja, mögötte az agyszövet elhal, agylágyulás jön létre. A nagy nyomás megrepesztheti az eret, nyomában súlyos tünetekkel agyállományi vérzés történik.  A cukorbetegség is igen gyakori oki tényező lehet, hiszen akár évtizedekig rongálhatja az érrendszert, nem szólva arról, más kedvezőtlen anyagcsere-állapotokkal – magas vérzsír-, emelkedett húgysavszint, hasi típusú elhízás stb. – gyakran jár együtt. Fontos tudnivaló, hogy fogyással akár a diabétesz szövődményei – lásd gutaütés –  megelőzhetők!
A vérzsírok közül a koleszterin – „ártó” az LDL-koleszterin, „védő” a HDL – a veszélyesebb. Megengedett maximális érték a 5,2 mmol/l. A koleszterinszint mindenekelőtt diétával csökkenthető, az állati zsiradék, a zsíros hús, a tojás sárgája kerülendő, helyette a növényi olaj fogyasztandó. A védő koleszterint normalizálásához minimum hetente háromszor 20 percnyi aktív fizikai munka szükséges.
Miként a szakemberek leírják, az idős korban az elhasználódás okán is gyakoribb a gutaütés. „A túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a rossz gazdasági és szociális helyzet, bizonyos etnikai hovatartozás, a női nem 75 éves kor felett, szintén növelik a szélütés valószínűségét.” Ha már valaki átesett az úgynevezett agyi történésen, annak sajnos garantáltan nagyobb az ismétlődés esélye. Mint ahogy a szíveredetű mellkasi fájdalmat követően inkább bekövetkezhet a szélütés. A szakemberek véleménye ugyan a kérdésről megoszlik, de sokan állítják, a fogamzásgátló-szedés a kockázatot emeli, az ilyen jellegű tabletták abbahagyásával a kockázatfokozódás megszűnik. A vér sűrűsödéséhez vezető folyamatok szintén kockázati tényezők.
Miként fentebb írtuk, a nem vérzéses stroke-esetek 20–40 százalékát a máshonnan az agyi erekbe kerülő „tömeszelő anyagok” okozzák. Pitvarremegésnél e betegség kockázata 5,6-szoros. A pitvarremegés előfordulása 70 év felett 9 százalék, 60 év alatt nem emeli a kockázatot. A billentyűeltérések is növelik a bajt, ritkán ugyan, de előfordul, hogy a szívbelhártya-gyulladás gennyedéses agyelhalást okozhat. Az agyembólia megelőzésére véralvadásgátló kezelést kell kap egy életen át a fém szívbillentyűt „hordó”. A szívtől az agyig vezető erek súlyos meszesedéséből is leszakadhatnak darabok, vagy agyi elhalást okozva elzáródhat a nyaki verőér, idegentest-embóliához vezethet az érrendszerbe máshonnan bekerült anyag stb.
Az élethosszig tartó gyógyszerszedés mellett a dohányzás elhagyása alapvető. A cukorbetegeknél, a magas vérnyomásban szenvedőknél a diéta, a testsúly normalizálása, a rendszeres testmozgás életmentő lehet… állítólag megéri….Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!