Nagy Imre hagyománya követendő a magyar baloldal számára

– „A harmadik Magyar Köztársaság az ötvenhatos barikádoknak csak az egyik oldalán épült fel. Nagy Imre hagyománya és Kádár hagyománya a nemzeti progresszió keretén belül nem egyeztethető össze” – mondta a kormányfő, aki a tanácskozás bevezetőjében arról beszélt: három lényeges, ellentmondásokat magában foglaló konfliktusforrás létezik 1956 megítélésében. Gyurcsány Ferenc szerint az egyik ilyen a személyes élmények, az egyéni látásmód, illetve a történelmi perspektíva konfliktusa, a másik a valós, vagyis a megtörtént, továbbá a lehetséges, az „ami történhetett volna” szembenállása, míg a harmadik a hősök, szimbólumok kérdésköre.

Wittner Mária és Havas Szófia

Ezen konfliktusforrásokat részletezve a kormányfő kifejtette: szemben áll egymással Wittner Mária és Havas Szófia véleménye, értelmezése, de az is problémás, hogy az egyéni, személyes élményekkel szemben hogyan helyezhető el 1956 a progresszió rendszerében. Továbbá – folytatta a miniszterelnök – a Kádár-rendszerben felnövő generáció gondolkodásmódjában is van ellentmondás: pozitívan viszonyulnak ahhoz a rendszerhez, amelyben felnőttek, és aminek legitimációját az adja, hogy tagadja 1956-ot, viszont az 1956-os forradalom számukra a demokratikus hagyomány része.
A második konfliktusforrás Gyur–csány Ferenc szerint a megtörtént események, és az „ami megtörténhetett volna” lehetősége. Ezt a gondolatát úgy bontotta ki a miniszterelnök, hogy emlékeztetett: 1956 a reformok, a demokratikus szocializmus igényével lépett fel – ilyen értelemben tehát a baloldali örökség része –, ám később a polgári demokratikus berendezkedést is célul tűzte ki.
A hősök és szimbólumok konfliktusával kapcsolatban Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy ezek világosan megmutatják a forradalom lényegét. Vannak, aki szerint a forradalomnak Nagy Imre vagy Bibó István a szimbolikus alakja, mások szerint Mindszenty József, megint mások a pesti srácokban találják meg 1956 szimbolikus hőseit – mondta a miniszterelnök.
A konferencián tartott bevezetője végén Gyurcsány Ferenc úgy értékelt, hogy Nagy Imre tevékenysége és a Kádár-rendszer harminchárom éve is szemben áll egymással. Hangsúlyozta: a demokratikus magyar baloldal számára Nagy Imre hagyománya követendő. „1956 a magyar demokratikus szabadságküzdelmek, a progresszió egyik megkerülhetetlen ünnepe. 1956 demokratizáló reformszocialista mozgalomként indul, amelyből forradalom és szabadságharc lesz. 1956 egésze abban a Nagy Imre-i küzdelemben mutatható meg, amiben hithű kommunistaként számot vet azzal, hogy a nemzeti progresszió ügye a diktatúra bázisán nem szolgálható” – foglalta össze a forradalomról és a baloldali örökség kapcsolatáról mondott gondolatait Gyurcsány Ferenc.
A forradalom és szabadságharc 51. évfordulója és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 18. évfordulója alkalmából rendezendő központi megemlékezései közül kiemelkedik az ünnepi díszelőadás az Operaházban, ahol hétfőn este 30 perces táncjáték eleveníti fel október 23. délutánjának eufóriáját Keveházi Gábor és Román Sándor koreográfiájával. Elhangzik ’56. októberének jelképes himnusza, Beethoven Egmont nyitánya. Az eseményen ünnepi beszédet mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A központi rendezvények kedden ünnepélyes zászlófelvonással, koszorúzási ünnepségekkel és megemlékezésekkel folytatódnak.
A nemzeti ünnepről, október 23-ról egy olyan rendőrség emlékezik meg, amely érti ’56 máig szóló üzenetét, s a demokráciába vetett hitet, a hazaszeretetet, a becsületet, a demokratikus törvények tiszteletét és azok betartását a legfontosabbnak tekinti – erről Bencze József országos rendőrfőkapitány beszélt szombaton Budapesten, a rendőrség ünnepi megemlékezésén. A rendőrség előtt álló feladatokról szólva kiemelte: „a mi dolgunk, hogy senki, semmi ne veszélyeztethesse a békés ünneplőket; a mi dolgunk, hogy tiszteletünk mellett óvjuk, védjük az ünnep és október 23-a méltóságát, az állampolgárok nyugalmát”.

Száz térfigyelő kamera

Mintegy száz térfigyelő kamera segítségével figyeli az október 23-ra bejelentett rendezvényeket a rendőrség; erről Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője beszélt az úgynevezett műveletirányító törzs szombati bemutatóján. A rendőrségi palotában tartott sajtótájékoztatón a szóvivő elmondta, hogy mintegy negyven rendőr, különböző nemzetbiztonsági szervek, a nyomozó iroda és a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) tisztjei is szolgálatot teljesítenek október 23-án az operatív törzsben.
A rendszerváltás óta először idén nem közösen ünneplik október 23-át a politikai pártok Miskolcon, a Fidesz ezt a tavalyi budapesti eseményekkel indokolja, az MSZP sajnálja a döntést. Szinay Attila, a Fidesz miskolci szervezetének elnöke az MTI-vel szombaton azt közölte: a tavalyi budapesti eseményekre, a forradalom 50. évfordulóján elkövetett súlyos jogsértésekre, a máig tisztázatlan okból tanúsított eltúlzott rendőri erőszakra és érdemi felelősségre vonás mellőzésére, politikusaik az MSZP városi vezetése által szervezett október 23-ai ünnepségektől távol maradnak. Káli Sándor Miskolc MSZP-s polgármestere, a szocialista párt miskolci szervezetének elnöke az MTI megkeresésére azt mondta: Miskolc eddig arról volt híres, hogy a politikai pártok és különböző civil szervezetek nemzeti ünnepeinken a napi politikai acsarkodást félretették, „itt mindig közös volt a megemlékezés”, akár október 23-án, akár március 15-én. Idén először nem így lesz, nagyon sajnálom, remélem most először és utoljára fordul elő ilyen Miskolcon – tette hozzá. A polgármester megemlítette: a megemlékezéseket nem az MSZP, hanem az önkormányzat szervezi.

Új szobor Budapesten

Új köztéri szobrot avatnak kedden „Angyal” címmel Budapesten az 1956-os forradalom évfordulóján a Rózsák terén, amelyet ökumenikus szertartáson szentelnek fel; az eseményen a VII. kerületi önkormányzat vezetői is részt vesznek – tájékoztatta az MTI-t Kádi Csaba, a VII. kerület sajtószóvivője. Az ünnepi beszédet Varjú Imre protonotárius kanonok, plébános – aki több történeti munkában foglalkozott a forradalom történéseivel – tartja az Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánia-templomkertjében, ahol a hősi halottak nyugszanak. A szobor R. Törley Mária szobrászművész és Végh Aladár építész közös alkotása.
Mint az MTI beszámolt róla, egy biztonsági cég és több száz aktivista figyel a rendre a Fidesz október 23-i nagygyűlésén az Astoriánál, ahova több tízezer embert várnak – mondta a párt operatív igazgatója szombaton Budapesten. Kérdésre válaszolva Nyitrai Zsolt közölte: a rendőrség nem jelezte számukra, hogy rendbontók készülnének ráépülni a Fidesz menetére, amikor az Astoriától a Terror Házához vonulnak. Mint mondta, Szilvásy Györgynek, a nemzetbiztonságért felelős miniszternek ez a kijelentése politikai célzatú. Azzal kapcsolatban, hogy rendbontás esetére készült-e vészforgatókönyv, Nyitrai Zsolt azt mondta: a Fidesz békés, nyugodt megemlékezést akar. A program keretében beszédet mond Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, 56-os halálraítélt, Tarlós István, a Polgári Szociális Bázis vezetője, a népszavazási kampány politikai felelőse, és Tőkés László református püspök. 

MTI

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!