Valamilyen módon a hazai gazdasági és politikai élet több metszete
szerepel abban a botrányos lehallgatási ügyben, amely a hét második
felében került nyilvánosságra és még nem ért véget. A VH összefoglalva
a történteket, bizonyos múltbeli gyökereket is feltár.


Először – csütörtökön – csak annyit lehetett tudni, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentése alapján tartottak házkutatást a rendőrök egy biztonsági cég vezetőjénél, illetve a vállalkozás telephelyein, olyan cselekmények gyanúja alapján, mint jogosulatlan titkos adatgyűjtés, (ennek csak egyik célpontja lehetett a kormányzati gerinchálózat), magántitoksértés stb. Megjegyzendő, hogy az NBH előkészítő tevékenységéről – eltérően a Mucuska-ügytől – ezúttal nem szivárgott ki előzetesen semmi sem, ami feltehetően megmagyarázza, miért folytattak annyira dühödt propagandaoffenzívát e szerv új vezetője, Laborc Sándor tábornok ellen.

Péntekre, arra a napra, amikorra a titokminiszter a Nemzetbiztonsági Kabinetet összehívta, kiderült, hogy a biztonsági cég, az UD Vagyonvédelmi Zrt. vezetője, Horváth József volt nemzetbiztonsági  tiszt (rendszerváltozás előtt a III/3. osztály tisztje), akit Kövér László minisztersége idején, az ő egyetértésével neveztek ki tábornokká. A Fidesz vereségét követően távozott Horváth a magánszférába (42 évesen vonult nyugdíjba) és az OTP-t is őrző cég fejét a sajtóban sokan úgy tartották nyilván, mint a jobboldalhoz kapcsolódó alternatív „árnyék titkosszolgálat” első emberét. A pénteki nap az ismereteket azzal is bővítette, hogy Dávid Ibolya MDF- elnök azt állította, e céghez kapcsolódó személyek – a rendszerváltás óta páratlan módon – megfigyelték és azon munkálkodtak, hogy előkészítsék vetélytársának győzelmét pártjában. A Dávidhoz eljuttatott CD ezzel a témával kapcsolatban egy lehallgatott telefonbeszélgetést tartalmaz, amelyben elhangzik Stumpf  Istvánnak, Orbán egykori kancelláriaminiszterének, a Századvég Alapítvány vezetőjének, Tombor Andrásnak, az Orbán-kormány biztonságpolitikai főtanácsadójának neve egy beszélgetésben, amelyet Horváth József vezetőtársa, Tóth János „az elnök úrral” folytat. Szombatra derült ki, hogy ki az „elnök úr”: Csányi Sándor az OTP elnök-vezérigazgatója. A bankvezér, egyébként  elismerve a telefonbeszélgetést, kijelenti, nem vett részt az elnök asszony ellen semmilyen akcióban, s jogi útra kívánja terelni az ügyet.  Erélyesen tagadja a részvételt Stumpf és Tombor is. (Stumpfnak rosszul is esik, hogy Dávid nem kérdezett rá: „István, valóban van közöd ehhez?”) Az elnök asszony Fidesz-barát konkurense, Almássy Kornél csak annyit ismert el, a „családját ért furcsa megkeresések” nyomán lépett kapcsolatba Horváthal, tanácsot kérve, hogy őt magát nem hallgatják-e le. A Horváth–Tóth- féle cég szintén tagadja, hogy törvénytelenségbe keveredett volna, maga Tóth János elismeri a beszélgetést Csányival, és hozzátette: Tomborra való tekintettel Csányitól várt volna döntést, de az ügynek nem volt folytatása. Szemrehányást tesz saját magának az ügyért, mondván: dadogásom (a felvételen) pontosan elárulja, hogy annyi fáradtságot sem vettem, hogy utánanézzek, ki is az MDF-es alelnök… („Valami Antal, vagy nem Antal” – mondja Csányinak, aki kijavítja: Almássy…)
Dávid Ibolya az ügyben még további ismeretekkel rendelkezhet: „Még hogy az MDF jelentéktelen kis párt? Amikor olyanokat lehet hallani, hogy valakik kétmilliárdot sem sajnáltak volna, hogy megszerezzék, hogy hátamba döfjék a kötőtűt.” Egyes hírek szerint elektronikus postafiókját is feltörték. Más hírek szerint az illegális hírszerzést folytatók érdeklődési köre kiterjedt a politikai és a gazdasági élet szereplőinek széles körére, magára az NBH-ra is.
Biztonsági cégek köréből a VH figyelmét felhívták arra, hogy a kilencvenes évek végén az  elhíresült Defend Kft. vásárolta meg Faragó Lajos magánnyomozótól az Orbánék által gründolt  „megfigyelési ügy” kazettáját: a Defendet Földi László korábbi hírszerzőtiszt vezette, Földi akkori  állítása szerint a kazettáért másfél millió forintot, plusz áfát fizetett ki Faragónak, a megbízást a vételre pedig Kövér Lászlótól kapta, mivel a miniszter – úgymond – nem kívánta belekeverni a titkosszolgálatot az ügyben kialakult médiaháborúba. Ha valóban ez volt a szándék, ez nem minősíthető  teljesen sikeresnek. Kiderült ugyanis, hogy a magánnyomozó először Horváth Józseffel, az NBH műveleti főigazgató-helyettesével lépett kapcsolatba az ennek nyomán realizálódott kazettaügyletet előkészítve.    B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!