Úgy tűnik, arra ösztönözte egy hivatalos levél Kozák Gyulát, hogy füstölögve tollat ragadjon az ÉS múlt heti számában.
„De vajon én, a rágalmazó mit követhettem el? Mint szenvedélyes internethasználó nyilván reagáltam a MACS túlbuzgalmára…” – írja Kozák, ezúttal cikkben, nem blogban. Majd így folytatja: „Ami pedig a nyomozó hatóságokat illeti, csak biztatni tudom őket, ha engem az IP-címem alapján ily könnyen be tudtak azonosítani, tegyék ezt a kuruc.info szerzőivel is…”
Kozák blogolt, mint ebben az országban, s a nagyvilágban sokmillióan. Névtelenül. Az anonimitás, az arctalanság mögé rejtőzkedve irkálni és pofázni sokak szerint nem egészen ildomos dolog – ám bevett. De kinek, mikor, milyen esetben van oka és joga a névtelent megnevesíteni?
Kolláth György ügyvéd, alkotmányjogász a konkrét, egyedi ügyhöz nem kívánt hozzászólni, ám szerinte összességében és általában minden azon múlik, hogy bűncselekmény megalapozott gyanúja fennáll-e, avagy sem. Ha igen, akkor a megfelelő alkotmányos feltételek megtartása mellett természetesen utána nézhetnek a hatóságok a telefonnak, számítógépnek – amit ezen át közölnek, ugyanúgy levéltitok, mint a postán, borítékban küldött. Az egész ezek után már csupán „technikai kérdés”. A technikának megvannak persze a maga korlátai is. De a magyarországi szerver a magyar joghatóság alá tartozik. Más esetben viszont a távolságon túl közbeszólhat az is, hogy minden ország a saját hatályos jogszabályait, joghatóságát ismeri – s ismerteti – el, azaz jogsegélyi kérelemmel lehet hozzá fordulni. Természetesen a közvádas ügyekben. Ám magánvádra – azaz magánindítványra, feljelentésre – alapozandó esetekben is átválthat bűnüldözési indokból egy eset közvádasra.G.M.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!