Nyelvelő

Elek Éva kedves olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy a budapesti vendéglők étlapjait egyre nehezebb megértenie egy átlagos magyar polgárnak. Bizony, én is ismerek olyan helyeket, ahol szótárt is adnak a menüsor mellé, segítségképpen! Csemegézzünk együtt az izgalmas ételnevekből!
Hideg előételek a büféasztalról: Cézársaláta csirkehússal, füstölt lazacszeletek kapros marinádban, serranói sonka, kacsacarpaccio. A marinád száraz vagy nedves pácot jelent. A serranói sonka Serranóból, Spanyolországból való termék. A serrano jelentése egyébként „hegyről való, hegyvidéki”. A carpaccio Vittore Carpaccio olasz reneszánsz festőről kapta a nevét, aki festményein előszeretettel használta a nyers húsra emlékeztető vörös színt. A hajszálvékonyra szeletelt nyers húsból álló ételt először Giuseppe Cipriani, a velencei Harry’s Bar étterem tulajdonosa készítette 1950-ben.
Salátabár: Friss kerti saláták, ízes krutonok, roppanós zöldségek, friss dresszingek, langyos péksütemények. A kruton pirított zsemle vagy kenyérszelet, a szó német eredetű. A dresszing fűszeres salátaöntet, amelynek bázisát olaj, ecet és fűszerek alkotják.
Levesek:  Húsleves gazdagon, zöldspárga krémleves sonkachipsszel, rizlinges körteleves. A chips eredeti jelentése „apró dolgok”, manapság a finom burgonyaszirmot hívjuk így. Sokkal elegánsabb, mint a német rósejbni, ugye? A rizling német eredetű szó, eredeti írásmódja riesling. A Rajna vidékéről való borfajta, a hozzá hasonló olasz terméket mi olaszrizlingnek hívjuk.
A következő számunkban folytatjuk a főételekkel és a desszertekkel, remélem, a kedves olvasók már kellőképpen megéheztek. Jó étvágyat!Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!