Párizs barátkozik Moszkvával

A dél-oroszországi városban szombaton tartották az orosz–francia kormányközi bizottság hosszú ideje tervezett soros ülését. Ezzel kapcsolatban Fillon elmondta, hogy a francia fél nem akarta elhalasztani az ülést, mivel nagy jelentőséget tulajdonít az Európai Unió és az Oroszország közötti partnerség megerősítésének.
Vlagyimir Putyin miniszterelnök, volt államfő dicsérte Nicolas Sarkozy francia elnök szívósságát, türelmét és diplomáciai érzékét, amelyet az orosz–grúz válság idején csillantott meg. Hozzátette, hogy a francia és az orosz elnök által kidolgozott, az orosz–grúz háborút lezárni hivatott valamennyi egyezményt tiszteletben fogják tartani, és teljesítik az azokból eredő kötelezettségeket.
Az Európai Tanács szeptember 1-jei rendkívüli ülésén az uniós tagállamok úgy döntöttek, hogy befagyasztják a tárgyalásokat Oroszország és az EU közötti új stratégiai partnerségi szerződésről. Az európai országok ezt az egyetlen intézkedést hozták Oroszország ellen a grúziai válság kezdete óta.
Az oroszországi francia gazdasági jelenlét erősítésére szólított fel szombaton Szocsiban Fillon a Putyinnal való találkozója után. A Fillon által idézett adatok szerint Franciaország, 3,9 százalékos részesedéssel Orosz-ország gazdasági partnerei között csupán a kilencedik. A francia miniszterelnök egyúttal kijelentette: októberben folytatódhatnak az EU-orosz szerződésről folyó tárgyalások, amelyeket az orosz–grúz konfliktus miatt függesztettek fel. „Az EU álláspontja világos: reményeink szerint a tárgyalások folytatódhatnak, amint teljesülnek a Medvegyev–Sarkozy tervben foglaltak” – mondta Francois Fillon.
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter élesen bírálta csütörtökön a belföldön szerinte önkényuralmi, külföldön pedig agresszív Oroszországot, amelyet szerinte „elszigetelődés és nemzetközi jelentéktelenségbe süllyedés fenyeget”. A German Marshall Alapítvány rendezvényén Rice úgy vélekedett, hogy a Grúzia elleni invázió „kritikus pillanat volt Oroszország és a világ számára”. Rice felszólította az európai országokat, hogy zárják szorosra soraikat, és lépjenek fel egységesen Oroszországgal szemben.
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter példátlanul élesen bírálta Oroszországot, amikor többek között azzal vádolta, hogy politikájában, s különösen augusztusi grúziai fellépésében paranoid agresszív indíttatás érhető tetten – írta szombaton a Kommerszant című orosz üzleti lap. A cikk részletesen ismertette Rice csütörtökön elhangzott beszédét, amelyben az amerikai külügyminiszter egyebek között azt állította, hogy a kaukázusi konfliktust nem Tbiliszi provokálta ki, hanem Moszkva, „amely már régen ürügyet keresett arra, hogy hosszabb előkészítés után behatoljon a szomszédos ország területére”. Vaszilij Lihacsov, a parlamenti felsőház külügyi bizottságának helyettes vezetője a lapnak nyilatkozva kijelentette: Moszkvának nem szabad kemény retorikára ragadtatnia magát, válaszként a Rice-beszédre, amely azt jelzi, hogy Washington nem képes felülemelkedni a külpolitikáját átható russzofóbia (oroszgyűlölet) filozófiáján.
A Komszomolszkaja Pravda úgy vélekedett: Rice nem tudja lenyelni Mihail Szaakasvili grúz elnöknek, az Egyesült Államok védencének bukását. Szaakasvili veszélybe sodorta a NATO „lopakodó stratégiáját”, azt, hogy lassanként minél közelebb kerüljön Oroszország határaihoz, ezért „nem takarékoskodott a kemény szavakkal, illetve az Oroszország címére intézett sértésekkel”. A lap szintén példátlanul keménynek minősítette Rice kijelentéseit, s úgy vélte: e mögött az áll, hogy a távozó amerikai kormányzat úgymond meg akarja őrizni „azt a képet, hogy határozott és kemény politikusok, akik készek elvezetni az emberiséget az általános demokrácia korába”. Ugyanakkor a lap szerint a beszédből az is kiderült, hogy Washington nem szándékozik megszakítani a politikai párbeszédet Moszkvával, vagy valamennyire is komoly szankciókat meghirdetni.
Indulatos, érzelmektől fűtött vita bontakozott ki a grúziai válságról az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének őszi ülésszakán a kanadai Torontóban – tájékoztatta pénteken az MTI-t Hárs Gábor (MSZP) képviselő, a magyar delegáció vezetője. „Rendkívül nagy érzelmi töltettel bíró felszólalások hangzottak el, elsősorban orosz részről, de grúz részről is” – mondta el Hárs Gábor, hozzátéve, hogy a többi ország képviselői többnyire „megmaradtak az objektivitás talaján”. A magyar képviselő benyomása szerint „sem ezen a közgyűlésen, sem máshol nem fogják tudni eldönteni, hogy ki kezdte a konfliktust, melyik fél az agresszor”. A grúz és orosz felszólalások egy részében tapasztalt némi előremutató elemet: keresték annak a módját, hogyan lehetne visszatérni egy korábbi állapothoz a konfliktus feloldása érdekében, miképpen lehetne „a békés egymás mellett élés állapotához visszakeveredni”.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!