A szabad demokratáknak a koalíciós kormányban eltöltött – nem mindig
harmonikus – évei után adódhatnak bármelyik fél részéről elfogadható
okok a paktum felmondására, amennyiben ez a ciklus végén történik. Ám
nehezen tudok elképzelni olyan méltányolható indoklást, amelyre
hivatkozva – az ellenféllel folytatott küzdelem legádázabb,
legkritikusabb pillanatában – az egyik harcostárs nem csak faképnél
hagyhatja a másikat, hanem még szembe is fordul vele.


Fodor Gábor a szakítás okaként Gyurcsány hiteltelenné válását jelöli meg, akivel ezért nem érhetők el a kitűzött célok. Nos, a közvélemény – a politikával kevéssé foglalkozók – egy része előtt valóban sikerült a miniszterelnök hitelét rontani. Ez annak a következménye, hogy megválasztása első percétől a Fidesz Gyurcsány teljes erkölcsi, szellemi, sőt esetenként akció képességének megsemmisítésére törekedett. Ennek rendelte alá teljes kapacitását és eszköztárát úgy, hogy rongált és rombolt minden nemzeti érdeket és értéket, közbiztonságot, közlekedést, igazságszolgáltatást, fejlesztési programot, pénzügyi stabilitást, magyar presztízst a világ előtt. Erről, a világon szinte egyedülálló, retrográd, ellenzékiből ellenséggé váló a kormányra eszeveszett nyomást gyakorló, lélegzetnyi időt sem engedő politikáról a szabad demokraták szájából ma egy szó sem hangzik el, pedig ők sem voltak halványabb célpontjai a támadásoknak. Fodor Gábor odáig megy a teljesen nyilvánvaló tények tagadásában Bauer Tamáshoz írt nyílt levelében, hogy az egészségügyi reform bukásáért is a kormányt hibáztatja, s nem az ellenzék által kierőszakolt, a „világ legaljasabb népszavazásaként” jellemezhető akciót. Erre a képtelen hazugságra még a „mindenért Gyurcsány a felelős” plakát szerzői sem vetemedtek.
A baloldal szemében Gyurcsány hitele csak nőtt a kormány felelős államférfihoz méltó vezetésért, amelynek az ellenzék pédátlan préselése alatt is eredményesen tett eleget, és – sokunk előtt – az őszödi beszédért is, amelyben gyilkos őszinteséggel vetítette elénk az eddigi gazdaságpolitika súlyos hibáit, nem takargatva saját felelősségét sem.
Megdöbbentő, hogy Fodor Gábor, aki a kormány sikeres tagja volt, most még szóhasználatban is ugyanazt mondja, amit a Fidesz, és ugyanúgy jár el a Gyurcsány programtervezet bírálatánál is, amikor kijelenti, hogy az csupán a miniszterelnök túlélését szolgálja. Ez a minősítés még az előzőnél is cinikusabb, barátságtalanabb és ellenségesebb. Mit gondol Fodor úr, mit kellene tenni a kormányfőnek, amikor ilyen aljas orvtámadás éri? Talán feltartott kézzel adja meg magát? A jobbnak hitt liberális politikusok – önmagukat szembe köpve – a korábban megvetett és papagáj kommandónak elkeresztelt, mindenre kaphatók modorában szidalmazzák azt a kormányt, amelynek tagjaiként maradandó értékek megalkotásának is részesei voltak.
Erre pedig – József Attila szavaival élve – „nincs bocsánat!”
Kovács György, Székesfehérvár

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!