Holnap délután birtokba veszik a várost a kerékpárosok. A Mobilitás Hét
záróakkordjaként és egyúttal csúcspontjaként várhatóan kritikusan nagy
tömegű kerékpáros lepi el a főváros és több vidéki nagyváros útjait,
ezzel is jelezve, hogy ma már szinte többségben vannak azok, akik
hajlandóak lennének lemondani a rendszeres városi autóhasználatról.
– Van-e szolgálati autója? Tervezi-e esetleg, hogy hibridre cseréli?
– Egy hatéves Volkswagen Passat a szolgálati autóm. A városházi szolgálati gépkocsipark összetétele, cseréje nem tartozik a kompetenciámba. Nekem egy hosszú évek óta használaton kívüli, a szüleim kertjében álló Trabanton – életem első gépkocsiján – kívül saját autóm nincs is. Megmosolyognak, hogy a vagyonbevallásomban mindig szerepeltetem, s nem válok meg „tőle”, de annak idején nagyon a szívemhez nőtt, szinte családtagomnak tekintettem, tekintem. Hosszú ideje fontolgatom, hogy veszek egy új autót, s a vásárlásnál mindenképpen odafigyelek majd a környezetvédelmi szempontokra is. Lehet, hogy hibrid autó lesz.
– Ön és kollégái milyen módon jelzik a környezetvédelem iránti elkötelezettségüket?
– Kezdjük talán a kollegáimmal. Közülük többen is kerékpárral járnak reggelente munkába. Talán nőhetne a számuk, ha megfelelően lenne megoldva a biciklitárolás. Ezért is kezdeményeztem főpolgármester úrnál tavaly szep-temberben, hogy – az alkalmazottak, a választott testületi tagok és az ügyintéző polgárok számának megfelelően – kerüljön a Városházán is kialakításra biztonságos kerékpártároló, s a biciklivel munkába érkezők számára alkalmas zuhanyozóhely is. Amikor néhány hónapja – bizonyos okokból – rövid ideig szünetelt a közösségi közlekedés, néhány munkatársam döbbenten újságolta: nem is gondolta, hogy gyalog is ilyen hamar bejuthat a hivatalba. Egy részük azóta is gyalog jön, vagy megy haza. Gondolom, arról nem kell különösebben meggyőzni, hogy a gyaloglást én sem vetem meg, hiszen tavaly nyáron 900 kilométert tettem meg gyalogszerrel az El Caminón, idén pedig 41 napot, s 1128 km-t
a Szent István-vándorláson az Országos Kéktúra mentén. Ha tehetem, a hétvégeken, de a hétköznapokon is szívesen választom az apostolok lovát, vagy a közösségi közlekedést. (Az általam meghirdetett és vezetett idei vándorlást a barátaimmal egyébként éppen azért indítottuk el, hogy felhívjuk a figyelmet a gyalogturizmus jelentőségére, a hazai természeti értékekre és védelmük fontosságára. A csatlakozók magas száma vissza is igazolta a szándékunk helyességét.)
– Mit tervez annak érdekében, hogy az egyik legkörnyezetkímélőbb közlekedési mód, a gyaloglás feltételeit javítsa?
– Tudni kell, hogy a budapesti járdaszakaszok túlnyomó többségét a kerületek kezelik. Ha azt tapasztaljuk, hogy a járdára parkoló gépkocsik veszélyeztetik a gyalogosok (és babakocsisok, kerekes székesek) közlekedésbiztonságát, vagy ellehetetlenítik a közlekedésüket – ahogy eddig, úgy a jövőben is – parkolásgátló oszlopokat, korlátokat helyezünk az adott fővárosi kezelésű területekre. Ezek száma egyébként ma sem kevés. A fővárosi üzemeltetésű útvonalakon összesen kb. 22 000 oszlop és 8200 csőkorlát található. Fontos lépésnek tartom azt is, hogy az akadálymentesítéssel összekötve, városszerte csökkentettük a kényelmetlenül magas járdaszegélyek számát, megkönnyítve a le- és fellépést. A fővárosi lámpatest-rekonstrukciós programmal jelentősen javul az esti-éjszakai közvilágítás, így a gyalogosok biztonsága is. A tehergépjármű-behajtások korlátozására és a szállítási tranzitforgalom kiszorítására tett intézkedéseink közvetve a gyalogosok számára is hasznosak, hiszen azon túl, hogy csillapítják az autóforgalmat, a budapesti levegő minőségére is kedvező hatással vannak. A Város Szíve program új sétálóutcák kialakítására is lehetőséget teremt.B.P.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!