Demográfiában a franciák a legjobbak

Bő két hónappal vagyunk túl a Népesedési Világnapon… 1989-ben az ENSZ Fejlesztési Programját aláírva a tagországok javasolták, hogy július 11. legyen a földkerekség népesedési világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés méreteire és az ezzel járó gondokra. A huszadik században megnégyszereződött a Földön élő emberek száma. 2001-ben a világ népessége már 6 milliárd volt és évente 77 millióval nő. Az ENSZ becslései szerint 2050-re cirka 8-10 milliárdnyian élünk a Földön. Mi, európaiak – s benne magyarok – pedig egyre kevesebben. A legborúlátóbb demográfiai előrejelzések nyomán még az is elképzelhető, hogy 2050-re 6,5 millióra fogy hazánk népessége, s a lakosság fele nyugdíjaskorú lesz, de még a legoptimistább becslések szerint is kilencmillióra apad a lélekszám.
Már sokszor elmondta Kamarás Ferenc demográfus, a KSH főtanácsadója, hogy fogyunk. Méghozzá, évente egy magyar kisvárosnyi, vagy harmincezer lélekkel… S hiába van világviszonylatban túlnépesedés, ha térségünkben szinte csak népességfogyásról számolhatnak be a demográfusok… A szakember szerint az ipari forradalom, a javuló egészségügy, táplálkozás hozta meg a népességrobbanást Európában, ami viszont a XX. század második felében ért véget. Ennek megfelelően hazánkban is megduplázódott a népesség száz év alatt. Ám a ’80-as években megtorpant a növekedés, a születések száma pedig erőteljesen visszaesett. A KSH adatai szerint idén, az első fél évben ismét csökkent a hazai népesség, de még mindig több mint tízmilliónyian élünk Magyarországon. A népességfogyás viszont kisebb volt, mint egy évvel korábban: 2008 első fél évében 47 925 gyermek született, 2,5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A halálozások száma 66 074 volt, ami kétszázalékos csökkenést jelent. A természetes fogyás 18 149 főnyi volt, 2540-vel kevesebb az egy évvel korábbinál. Még mindig nem süllyedt tehát az anyaországi magyarság a mostanság “bűvösnek” tekintett tízmillió alá – a népesség becsült lélekszáma az időszak végén 10 millió 35 ezer főnyi lehetett. Ami azt is jelentheti, hogy ha semmi sem változik, 2009-re, 2010-re már valóban kevesebben leszünk.
Egyébként hazánk mellett az egész térség, Románia, Lengyelország, Bulgária, Olaszország, Csehország, Szlovákia, Németország, a balti államok – ez utóbbi három államban nagyon rosszak a halálozási adatok – öregszenek a leggyorsabban. A listavezető Bulgáriában az előrejelzések szerint 28 százalékkal apad a népesség! Franciaországban és Írországban születik a legtöbb kisbaba, ám Itálián csak a szintén pozitív bevándorlási mérleg segít egyelőre. Az előrejelzés szerint a kívülről érkező bevándorlók nélkül a régióban 21,8 millió fővel fognak kevesebben élni, mint ma. Lengyelország és Románia népességcsökkenése együttesen eléri a tanulmány szerint a 12,3 millió főt. Az Európai Unió statisztikai szervezete szerint az idősek eltartottsági rátája a mostani 22 százalék körüli szintről megduplázódik az EU-ban, Magyarországon és a régió-ban ennél is drámaibb lesz ez, bár az úgynevezett jólét alapját, egyensúlyát sokkal inkább az aktív korosztályok alacsony foglalkoztatottsága veszélyezteti. Mintegy másfél évtized múlva a fejlett országokban, így hazánkban is, csökkenni kezd az egy főre jutó GDP, ami a népességfogyás egyik következménye. Emelkedés várható az egyszemélyes háztartások arányában is, ami jelenleg 29 százalékos. Az Európai Unió statisztikai hivatalának e vadonatúj dokumentuma – a tagállamok, valamint Norvégia és Svájc várható népességadatait dolgozta fel – szerint a népesség 2035-re éri el csúcsát 521 millió fővel, a bevándorlókkal együtt, de az évszázad közepére ismét csökkenni fog. Az egyre inkább vénülő kontinensen most 495 millió ember él, 2060-ban 506 millió. Az uniós előrejelzések mellett hasonló demográfiai tendenciák érvényesülnek Oroszország esetében is, ahol máris hárommillióval csökkent a népesség…
Bolla Mária szociológus szerint a fejlettnek nevezett társadalmakban mindenütt a népességstagnálás, vagy éppen a fogyás a jellemző – a születések, halálozások és a migráció, tehát a be- és kivándorlás – meghatározta lakosságlétszám pedig elöregedést mutat. A fejlett államokban az elmúlt fél évszázad békés jóléti fejlődést, az emberek individualizálódását, hosszúra nyúló tanulási időszakot, egyre későbbi házasodást hozott. S kevesebb, „megtervezett” gyereket. Egyre ritkábban születik meg az amúgy még „elképzelt” második, harmadik gyerek. Kialakult egy új életforma is: az, amelyik akarattal a családnélküliséget, gyermektelenséget választja magának, mert az  – úgymond – „kényelmesebb”. Kevesebb felelősségvállalással, s több anyagi jóléttel.  A fiatalok egy része – ez egész Európában tendencia mostanság – egyre kevésbé tartja a családalapítás alapfeltételének a házasságot: a kontinensen a negyven év alattiak 25-30 százaléka nem él házasságban, ezzel egyenes arányban nő a gyermektelenek aránya, már-már a 25 százalékot is eléri. Felhívta a figyelmet arra is: egyre több gyermek születik házasságon kívül, szinte a csecsemők harmada így érkezik meg a maga kis világába. Márpedig brit kutatók – a szigetországban a kicsik majd’ fele élettársi kapcsolatba, vagy „csak mamához” születik – friss vizsgálati eredményei azt mutatják, s ez nem lehet nagyon másként mifelénk sem, hogy kiegyensúlyozottabbak a házasságon belül megszületett gyermekek, jobban teljesítenek az iskolában, jobb az egészségi állapotuk is.
A szociológus szerint a népesedési folyamatok – a közhittel ellentétben – ott alakulnak kedvezőbben, ahol nagyarányú a női foglalkoztatottság és erősek a nők munkaerő-piaci vissza-
térését támogató jogok, ahol kellő számban vannak gyermekintézmények: Franciaország népesedési helyzete ma ezért lehet szinte a legjobb a mi közös Európánkban.
Gündisch Mónika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!