Nicolas Cage a legrosszabb kritikákat a hajáért kapta

Érdekesség, hogy mindkettőt a Pang ikertestvérek rendezték. Az amerikai bérgyilkos (Cage) Bangkokba utazik, hogy négy embert megöljön. Kísérőnek felbérel egy helyi zsebtolvajt, akivel elvei ellenére barátságba kerül, aztán beleszeret egy gyönyörű néma lányba. Utolsó célpontját „elvéti”, és két tűz közé kerül: a rendőrség és megbízói is a fejét követelik, ám ő menekülés helyett a támadást választja. Cage a Movieweb.com portálnak adott interjút. 

l A Bangkok Dangerous forgatását félbeszakította egy katonai puccs. Veszélyben érezte az életét?
– Épp külső helyszínen forgattunk, amikor hajnali egykor jött a fegyverekért felelős kellékes és szólt, hogy nem tüzelhetünk, mert katonai puccs van, és ha lövöldözünk, még visszalőnek. Nem tudtam, mire véljem a helyzetet, teljesen abszurdnak tűnt. Az egyik kínai rendező, mert ketten voltak, Danny és Oxide Pang, rám nézett, és ezt mondta: „hé, ezt itt a veszélyes Bangkok!” – ami a film címe is. Ekkor vált nyilvánvalóvá számomra, hogy mindent meg kell tennem a családom biztonsága érdekében. Otthagytam a forgatást, csónakba szálltam, a hotel fele vettem az irányt, felébresztettem a feleségemet, a fiamat és az apósomat, elvittem őket a reptérre és felszálltunk az első gépre, ami Szöulba ment. Amikor végre biztonságban tudtam őket, visszarepültem Bangkokba. Lelki szemeim
előtt már egy porig égett várost láttam. Ötven százalék esélyt adtam magamnak, nem tudtam, mi történhet, de visszamentem, és befejeztem a jelenetet. Másnap reggel az emberek az utcán virágokat szórtak a tankokra. Fellélegezhettem, túl voltam a veszélyen. Ehhez foghatót még sosem éltem át.
l Hogyan jött a film újraforgatásának ötlete? Önt keresték meg a Pang fivérek, vagy ön kereste meg őket?
– Az egyik producer keresett meg engem a forgatókönyvvel, és akkor a Pang testvéreket már felkérték a rendezésre. Nem különösebben ismertem az eredeti filmet, de arra gondoltam, ez jó alkalom, hogy globálisabbá váljak a munkámban. Ki kell próbálnom más országokat, külföldi kollégákat, szeretném megtapasztalni, máshol miként megy a filmforgatás. Abban bíztam, hogy ezektől az élményektől talán új fordulatot vesz a karrierem is. Új látószöget ismerhetek meg, új oldalamat fedezhetem fel. Lényegében ezért vállaltam el ezt a munkát.
l Szó volt már esetleg arról, hogy lesz folytatása A szellemlovas című filmnek?
– Igen, volt egy találkozóm a stúdióval úgy három hónapja, és arra gondoltunk, valamiképp nemzetközivé tehetnék a karaktert. Esetleg Európában forgathatnánk a következő részt. Elvinnénk egy európai motoros körútra, és valamilyen szinten összehoznánk a történetet az egyházzal. Olyasféle témát járna körbe a film, mint például a Da Vinci-kód, ami mostanában igen divatos. De számomra csak az számít, hogy vajon van-e a szerepben valami szervesen hozzám kapcsolható dolog, őszintén el tudom-e játszani. A Bangkok Dangerousnél ez nem volt kérdés, ismertem ezeket a furcsa érzéseket a saját életemből is. Ismerem ezt az elvarázsolt és egyben bizonytalan lelkiállapotot, hiszen koreai nőt vettem feleségül. Akkoriban nem tudtam, mennyire tudok majd megfelelni egy idegen kultúrának. Mindenáron eleget akartam tenni az elvárásoknak, és közben rettegtem attól, hogy hibát követek el. Ugyanez a kívülállóság érződik a Bangkok Dangerous főhősén, Joe-n
is. Véleményem szerint a legjobb szerepek ambivalensek, egyszerre vonzóak és taszítóak. Ha ezt el tudod játszani, az univerzum közepén találod magad. Sokkal könnyebb dűlőre jutni azokkal a szerepekkel, amelyek összetettek, és inkább kérdezéseket vetnek fel, mint azokkal, akik csak válaszokat adnak.
l A Bangkok Dangerous egyike a számos filmfeldolgozásnak, amelyekben az évek során részt vett. Miért tartja kihívásnak egy régebbi, vagy egy külföldi film történetének újbóli elmesélését?
– Az újraforgatott filmek mindig kihívást jelentettek számomra, mindamellett egy feldolgozás általában sikeres. Azonban ebben az esetben a filmet az eredeti film készítői forgatták újra. Arra gondoltam, talán megpróbálnak még többet kihozni majd a filmből, vagy legalább új ötleteket beleszőni a történetbe, mert ezt mindenképp szükségesnek érezték. Nem igazán merítettem az eredeti filmből. Számomra ez egy teljesen új alkotás, hiszen itt egy fehér férfi történetét ismerjük meg ázsiai környezetben. Automatikusan ad a filmnek egyfajta drámai feszültséget, amikor különböző képeket látunk különböző kultúrákból, és különböző nemzetek szülöttei kerülnek kapcsolatba egymással. Ez a film semmihez sem fogható, amit eddig csináltam. Nincsenek elvárásaim sem vele szemben. Csak annyit tudok, hogy teljesen bele tudtam élni magam, hogy Joe egyszerre érzi magát megbabonázva és kívülállónak.
l Karrierje során a legváltozatosabb frizurákban tűnt föl, a Lány a völgyből színesre festett tüskehajától kezdve a hosszú ébenfekete sörényig, melyet a mostani filmjében visel, és amely megint egész más attól, amit megszoktunk. Ezek az átváltozások segítenek abban, hogy egy szerepet jobban meg tudjon formálni?
– Már karrierem legelején megtanultam, hogy egy színésznek a különböző frizurák és maszkok segíthetnek leginkább abban, hogy tejesen átalakuljon azzá, akit játszik, úgy, hogy saját maga teljesen eltűnjön a szerepben. Ez segíthet elhitetni, hogy valaki más lettél. Számomra az átváltozás, az álcázás mindig az egyik legvonzóbb tulajdonsága volt a színészetnek. Rengeteg megjegyzést kaptam a Bangkok Dangerous-ban viselt frizurámra, és úgy érzem, reagálnom kell ezekre. Egy Ázsiába utazó bérgyilkost játszom a filmben. Ha bérgyilkos vagy Ázsiában, nem szeretnél kitűnni a tömegből, nem akarsz célponttá válni. A fekete haj azért kellett, mert ez a pasas megpróbál beleolvadni az ottani környezetbe, és nem kilógni belőle. Ami viszont érdekes, hogy az ellenségemnek, az ázsiai fickónak hófehér haja van. Amolyan jin-jang érzetet kölcsönöz a filmnek, hogy a fehér fickónak van ében fekete haja, míg az ázsiainak világosszőke.
l Úgy hangzik, mint egy súlyos identitászavar.
– (nevet) Hát, bizony, az is.
Fordította: Kántor Zsána

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!