Nemrég jelent meg Hegyi Gyula A brüsszeli utas című könyve. De az
Európai Parlament MSZP-s képviselője nem csak utas, hanem kerékpáros is
Brüsszelben.

Hegyi néhány héttel megválasztása után vásárolta meg a biciklijét, s azóta is szorgalmasan gyűri vele a kilométereket. Szívesen jár vele dolgozni a parlamentbe, amit megkönnyít, hogy a képviselői irodához zuhany is tartozik, s a farmerből át lehet öltönyre váltani. Brüsszel környéke tele van tavakkal, erdőkkel és kirándulóhelyekkel, amelyek kerékpárral jól megközelíthetőek. Tervuren mintegy nyolc kilométerre esik a brüszszeli lakásától, ide lehetőség szerint hetente-kéthetente legalább egyszer elkerekezik. A városkában található a múlt századfordulón épült Afrika Múzeum, amelyet romantikus tavak és sétányok szegélyeznek. Innen át lehet biciklizni a királyi Arborétumba, majd a Jesus Eik (Jézus Tölgyfa) nevű, hangulatos kis flamand faluba. Ez az út, rövid sörözéssel, három órát tesz ki, ami az irodai munka levezetésére tökéletes kikapcsolódás. Ha kicsit több ideje van, elteker Leuvenig, ami alig van messzebb, mint Szentendre Budapesttől. A kerékpárút a De Voer nevű patakocska mentén, középkori kastélyok, újgazdag villák, parasztházak és békésen legelő birkák, tehenek mellett halad.
Hegyi Gyula szerint Brüsszelben sincs több védett kerékpársáv, mint Budapesten, de az autósok udvariasabbak és láthatóan jobban vigyáznak a bringások épségére. Budapesttel szemben a metrón itt lehet kerékpárt szállítani, tehát a kirándulni készülőknek nem kell a legzsúfoltabb belvárosi szakaszokon átkerekezni. A legszebbek azonban a flandriai kerékpártúrák. A magyar turisták által is ismert Brugge városából az egykori kikötőt a tengerrel összekötő csatorna mellett húsz kilométeres kerékpárút vezet Knokkéig, illetve a hollandiai Codzandig. Hegyi jellemzőnek tartja, hogy a kerékpárúton semmilyen tábla sem jelzi, hogy hol ér véget Belgium és hol kezdődik Hollandia. Amúgy „táblailag” Belgium se jobb, mint Magyarország, s ez egyformán igaz az országutak és a kerékpárutak jelzéseire. A kerékpárutakon ráadásul nem a következő város nevét, hanem csak az út számát adják meg, az elágazásoknak pedig külön kódszámuk van, ami a bringázást alaposan megnehezíti, valóságos tájékozódási versennyé bonyolítja. A biciklit viszont az Intercity-szerelvényeken is lehet szállítani, a napijegy egész Belgiumra érvényes, bárhol megszakíthatjuk és folytathatjuk az utazást. „Ha autóval vagy vonattal érkezünk meg egy idegen városba, akkor csak turisták vagyunk ott. Ha kerékpárral, akkor úgy érezzük, hogy magunk is a város részei vagyunk”, mondja Hegyi.
Bóday Pál

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!