Polipgate: zöld utat adott az ügyészség

 Közben Demeter Ervin volt titokminiszter,  aki eddig a leginkább érintett fideszes szereplőnek látszik  az árnyék-titkosszolgálati ügyben, pártjáétól  eltérő véleményt fogalmaz meg, szakértői kormányt vetít előre és arra utal, hogy szerinte Csányi Sándor, az OTP vezére mint eljövendő kormányfő kerülhetett kereszttűzbe…
Az ügyészség péntek esti közleménye azt mutatja, hogy az államgépezet nem enged a politikai nyomásnak, amelynek az eset kapcsán nem egy jele volt. (Az ügy kirobbanásakor Demeter, a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja, felhívta az országos főkapitányt, hogy ecsetelje a politikai konzekvenciákat.) Az ügyészség közleményéből kitetszik, már nem ismeretlen tettesekről van szó, hanem a „H. József és társa ellen folyamatban lévő bűnügyről”. És noha a Fidesz közeli médiagépezet az egész eljárást koncepciós jellegűnek, a politika által vezérelt titkosszolgálati manővernek igyekezett beállítani, az ügyészségi irat – elutasítva a házkutatások, lefoglalások elleni panaszokat – leszögezi: „Megalapozottan feltételezhető  volt, hogy a nyomozóhatóság az adott helyszínen az üggyel kapcsolatos bizonyítási eszközöket találhat… Ennek megfelelően minden olyan dolog lefoglalása is törvényes volt, amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmasnak tűnt”.
Demeter, aki a történetnek a Fidesz oldaláról  egyik központi alakja, talán azért, hogy elterelje a figyelmet a titkos UD felderítés politikai szálairól, meglepő megállapítást  tesz a szombati Magyar Hírlapnak adott interjújában Csányi Sándorról. Szerinte a szakértői kormány felállításának szándékát „az MSZP kivételével” minden párt támogatja  és ennek „elsők között” szóba jöhető feje Csányi Sándor lehetne. Ez ellentétesnek látszik Orbán és köre álláspontjával, mely szerint szakértői kormány nem aktuális, előre hozott választás szükséges. E tartalmi tényezőtől eltekintve a volt miniszter bőbeszédű megszólalása két okból is figyelemreméltó.

Egyrészt Kövér László „beszédes” hallgatása miatt: ezt nem lehet csak azzal magyarázni, hogy ő előrelátóbb-elemzőbb közszereplő, mint megszólalásra mindig készen álló exminiszter kollégája.  Másfelől Demeternek is – már csak a múlt okán  – érdemesebb lenne jobban „szűrnie”: egy 1998 augusztus 25-i, a „magyar Watergate”-hez (copyright by Szájer) kapcsolódó dokumentum szerint akkor is  aktív szerepe volt  abban a dicstelen  ügyben. A szóban forgó irat – néhány éve már a sajtó is közölte, a Fidesz sosem cáfolta – a tárca nélküli miniszteri hivatalban készült és szövege ez: „A miniszterelnök úr augusztus 25-én levélben kérte fel a szabadságon lévő tárca nélküli minisztert helyettesítő Demeter Ervin államtitkár urat, hogy osztályvezetői szintig bezárólag írásban nyilatkoztassa a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársait arról, hogy kaptak-e utasítást az előző kormány működése alatt a Fidesz politikusainak megfigyelésére, velük kapcsolatban környezettanulmány elkészítésére, vagy egyéb adatgyűjtés elvégzésére, vettek-e részt ilyen munkában, illetve jutott-e tudomásukra ilyen tevékenység folytatása.” A vizsgálat eredménye nevetségessé tette a jobboldali párt által sugallt vádat: kiderült,  hogy a titkosszolgálattól senki sem figyelt meg senkit sem a Fidesz politikusai közül… 
Demeter interjújától több vonatkozásban is különbözik a szombati Magyar Nemzetben közölt interjú a bűnügy főszereplőjével. Horváth József, volt nemzetbiztonsági tábornok súlyt helyez a Csányi-birodalommal kiépített  különleges UD-kapcsolatra és megállapítja, hogy a történtek következtében  cége, az UD „gyakorlatilag megszűnőben van…” Figyelemreméltóan  kettős módon kerül be interjújába a „külföldi szál”. Részben úgy, hogy megállapítja, mióta a magánszférába került, látja, hogy a biztonsági piacon „külföldi titkosszolgálatoknál  tevékenykedő személyek is dolgoznak.” Részben pedig saját cégének külföldi megrendelőiről is szól, anélkül, hogy megnevezné őket. Például,  mint mondja, a Bajnai Gordonról szóló környezettanulmányra vonatkozó megbízás „nem magyarországi megrendelőtől érkezett.” Szerinte az UD „egyik külföldi ügyfele” kérte  a nyilvánosságra került hanganyagban már érintett ügyvédi irodával kapcsolatos vizsgálat elvégzését is. (A Youtube-on lehetett hallani a  vonatkozó  párbeszédet az UD emberei között: a nehezen félreérthető cél egy esetleges illegális behatolás előkészítése. „A parlament sarkától gyakorlatilag a …-ik ház. Egy belső kapu van az épülethez. A kaputelefonnal engednek be.. Ott a fal, meg az egész környezete ennek a kapunak fából van, tehát oda lehetne kitelepíteni egy olyan rendszert, amin keresztül lehetne nézni, hogy megy be, meg ki megy közvetlenül az ügyvédi irodára…” A szemétről: „Mindenesetre két ember szokott odajárni, ezek szokták lehozni általában a szemetet ilyen zsákokba gyűjtve. Többször látott benne irodai szemetet is…”)
Érdekes az is, ahogy a  Horváth lapinterjújában azokra utal, akiknek segítségével – Demeter kérésére – annak nézett utána, járt-e Laborc Sándor titkosszolgálati főigazgató Moszkvában. „A beszélgetésből (Demeterrel folytatott kétszeri rögzített kommunikációjáról van szó – a szerk.) is kiderült, ha úgy lenne, nehéz ennek utánajárni. Ilyen információkat is meg lehet azért tudni. Az NBH-tól nagy számban bocsátottak el munkatársakat, akik azért tartják a kapcsolatot volt kollégáikkal, hiszen ez egy nagyon zárt világ.”
Valóban az. De ha hozzájuk kellett  a volt miniszter kérésének teljesítéséhez fordulni, akkor ez semmivé teszi a Fidesz-közeli sajtó azon érvelését, hogy csak a sajtóban is hozzáférhető, mindenkinek rendelkezésére álló információt kért Demeter Horváth Józseftől. Az előbbi háttérrel mindenképpen hosszúnak, türelmet és kitartást igénylőnek tűnik az ügy feltárása, amihez a Fővárosi Főügyészség most, a jogállamiság jegyében, zöld jelet adott.
B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!