Francia-német kötélhúzás a párizsi minicsúcson

Az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó francia elnök, Nicolas Sarkozy meghívására szombaton a francia elnöki hivatalba, az Elysée-palotába látogatott Angela Merkel német kancellár, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök és Gordon Brown brit kormányfő. A megbeszélésen részt vett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság, Jean-Claude Juncker, az eurocsoport és Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is. 
Konkrét intézkedések bejelentése lapzártánkkor, de egyébként sem volt várható: a találkozó legfőbb célja az egyeztetés, valamint a piacok és a közvélemény számára világos politikai üzenet megfogalmazása volt a pénzügyi válság leküzdését illetően. Az egyes államoknak külön-külön, de egybehangoltan és egyeztetve kell lépniük a válságkezelésben  – jelentette ki Sarkozy a megbeszélés után.
Angela Merkel még a csúcs előtt hangoztatta: „az európai államoknak felelősséget kell vállalniuk, de azoknak is, akik a károkat okozták... Azt fogjuk megvitatni, hogy milyen további megelőző mechanizmusok életbe léptetésére van szükség.

A legteljesebb mértékben egyetértünk abban, hogy úgy kell cselekednünk, hogy ez többé ne fordulhasson elő”.
Sarkozy délelőtt hivatalában egyeztetett Dominique Strauss-Kahnnal, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjével. A megbeszélés után Strauss-Kahn elmondta: a piacoknak tudniuk kell, hogy az európaiak nem külön-külön, csak önmagukra gondolva cselekednek, hanem képesek együttesen fellépni. Az IMF vezetője szerint a bankok vesztesége sokkal jelentősebb, mint amenynyire előzetesen lehetett számítani, de számadatokkal nem szolgált. A washingtoni székhelyű intézet hivatalos adatai szerint a globális pénzügyi válság mindent összeadva eddig 1,3 ezer milliárd dollárjába került a pénzügyi intézményeknek.
Az amerikai Paulson-terv mintájára egy közös európai mentőalap ötletét először Christine Lagarde francia gazdasági miniszter vetette fel nyilvánosan egy német lapban csütörtökön megjelent interjúban. A francia sajtó azt is tudni vélte, hogy ennek össze 300 milliárd euróra rúgna. Angela Merkel német kancellár azonban kizárta annak lehetőségét, hogy a bankok biankó csekket kaphassanak attól függetlenül, hogy felelősek-e vagy sem a kialakult helyzetért. Berlin azon az állásponton van, hogy minden esetet külön-külön kell megvizsgálni. Az Európai Központi Bank vezetője sem tartja szükségesnek egy európai garanciaalap létrehozását.
Gordon Brown brit miniszterelnök Párizsba érkezése előtt viszont közölte: a kisvállalkozások megsegítésére a minicsúcson 12 milliárd font (15,3 milliárd euró) értékű európai alapra kíván javaslatot tenni európai partnereinek.
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke egy madridi gazdasági konferencián
arra hívta fel a figyelmet, hogy a „G4-ek” Párizsban csak javaslatokat fogalmazhatnak meg, az érdemi döntésekről a 27 uniós tagállamnak együtt kell majd határoznia.
A Le Monde című független francia lap írja a G8-csoport négy tagjának szombati párizsi találkozójáról: „Angela Merkel német kancellár csírájában fojtotta el azt a francia próbálkozást, hogy 300 milliárd eurós európai garancialapot hozzanak létre. Ha Párizs azonnal visszakozott is, az epizód alapvető nézetkülönbségre világít rá. A németek... attól félnek, hogy egy ilyen alapot a bankópréssel lehetne csak finanszírozni. A németeknek nem lenne kifogásuk az ellen, hogy Brüsszel szabályozza a pénzpiacokat, elutasítanak azonban mindent, ami a gazdaság közös irányításával lenne egyenlő. A Párizs és Berlin közötti félreértés mutatja, milyen fontos a szoros francia–német koordináció, ha Európának összefogva kell cselekednie” – írta a Le Monde.
A Le Monde szombati kiadásában azt is megállapítja: a francia–német vita arról, hogy kell-e vagy nem kell európai mentőalap inkább politikai, s nem gazdasági vita. A javaslat maga egy összeurópai költségvetés létrehozását célozná meg, amire Jean-Claude Trichet (az Európai Központi Bank elnöke) utalt, s Berlin számára a jelenlegi törvényhozási periódusban ez elfogadhatatlan. A pénzügyi válság eddig Európában a Benelux-államokra (Fortis) és a francia–belga Dexiára korlátozódott, ők a tüzet gyorsan eloltották. Amennyiben azonban a lángok egy nagy német, vagy francia bankra terjednek át, a megoldáshoz egyetlen állam nem lenne elegendő. Nincs mit tenni, mint várni, hogy ez a körülmény nem kényszeríti-e Angela Merkelt véleménye megváltoztatására – állapította meg a Le Monde.
Már az előző negyedévben mély recesszió kezdődött az euróövezetben, amelynek központi bankja nagy valószínűséggel meredek kamatcsökkentési sorozatot indít már a legközelebbi jövőben – jósolják MTI-tudósítás szerint a londoni City elemzői.
A Financial Times a héten, „vállalatvezetők és döntéshozók” véleményét idézve azt írta: a kontinentális Európa az amerikainál is mélyebb recesszió felé tart, mivel nincs meg a szükséges rugalmassága ahhoz, hogy reagálni tudjon a romló gazdasági helyzetre. A londoni üzleti napilap forrásai szerint ezért az európai befektetői és vállalatvezetői kör azt szeretné, ha az euróövezeti jegybank feladná az inflációra összpontosító pénzügypolitikáját, és az elhúzódó recesszió kivédésére koncentrálna.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!