A Pravda című pozsonyi lap szombaton úgy vélte, hogy „a magyar ultimátumot” vissza-
utasító Robert Fico szlovák kormányfő nem tett egyebet, mint nevén nevezte a problémát, amely azonban „nem szlovák–magyar probléma, hanem magyar”. Ezzel szemben a szintén pozsonyi SME azt írta: pénteki hadakozásával épp Fico bizonyította, hogy a jelenlegi „rendellenesség fekélyes góca a szlovák oldalon van” – jelenti Pozsonyból az MTI.
„Ugyan mi rosszat tett a szlovák kormány? Mely döntések vagy törvények háborították fel ennyire Budapestet? Mi történt valójában” – teszi fel a kérdést a cikkíró. Szerinte „a válasz egyszerű: semmi se történt. A szlovák kormány nem követett el olyan nagy hibát, ami a magyar felet arra jogosítaná fel, hogy felemelje a hangját. A magyar kisebbség nyugodtnak látszik, a szlovákok toleránsan viselkednek, Slota (a pozsonyi kormánykoalícióban részt vevő Szlovák Nemzeti Párt elnöke) debilis dumáját pedig senki sem veszi túlságosan komolyan. Slota támogatottsága csökken, akkor meg hol itt a gond?” – így a lap és megállapítja: „A gond a Magyar Koalíció Pártjában (MKP), és e párt szóvivőjeként fellépő a magyar kormányban leledzik”.
A magyar kormánynak és az MKP-nak a szlovák kormányra gyakorolt „közös nyomása, mint minden ultimátum, kellemetlen, mert vagy meghátrálásra, vagy arra kényszeríti, hogy odacsapjon. Fico szerencsére sem az egyiket, sem a másikat nem tette meg, csak hangosan nevén nevezte a problémát, amely valójában nem szlovák–magyar, hanem magyar probléma” – véli a baloldali színezetű Pravda.
Peter Schutz, a liberális polgári napilap, a SME címoldalán megjelent jegyzet írója azonban úgy látja: az a Pozsony nyakába zúdítandó „diplomácia pokol”, amellyel – Fico szóhasználata szerint – Göncz Kinga fenyegette volna meg a budapesti szlovák nagykövetet, „korántsem ultimátum”, jóllehet, „a pokol már itt van, csak Fico úgy tesz, mintha nem lenne”. A lap szerint az unió 27 országa között nincs még egy olyan „országpáros”, amelynek a magyar–szlovák viszonyhoz hasonló rossz kapcsolata lenne. Ezzel együtt az is tudnivaló, hogy a magyarok 2006 nyarát, a Fico-kormány színrelépését megelőzően is magyarok voltak, s hogy az akkori szlovák kormányfő, Mikulás Dzurinda és Gyurcsány Ferenc sem borult látványosan egymás nyakába, „ellenben az, ami most van, még nem volt”. Annak idején még a kedvezménytörvény vitája is gyors lefolyású volt: „a szellemet sietve visszazárták a palackba”.
A jelen „kórképéhez azonban egy valós tény is hozzátartozik: Szerbia és Románia annak ellenére is egészen jól szót tud érteni Gyurcsánnyal, hogy nem múlik el nap úgy, hogy Tőkés püspök ne adná ki az autonómiára buzdító vezényszót. El lehet töprengeni azon, vajon Göncz Kinga okkal kényszerült-e magyarázatot kérni a szlovák nagykövettől, s hogy mit remélt mindettől a magyar külügyminiszter. Nyilván pontosan azt, amit kapott: a (mindezt ultimátumként értelmező) szlovák kormányfő válaszát, aki épp így bizonyította, hogy „e XXI. századi rendellenesség fekélyes góca a szlovák oldalon található” – zárja jegyzetét a SME vezető publicistája.
Kormánypárti és ellenzéki szlovák politikusok mondtak véleményt szombaton a szlovák közszolgálati rádió politikai vitaműsorában: teljes az egyetértés köztük abban, hogy Szlovákiában „a magyar autonómia” megengedhetetlen. Pavol Hrusovsky, az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke szerint „sem önkormányzati, sem kulturális, sem oktatási autonómia nem lehetséges”. Hrusovsky arra reagált, hogy Csáky Pál és Tőkés László egy héttel ezelőtti nem hivatalos találkozója után olyan közlés látott napvilágot, miszerint a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, az egyébként autonómiát szorgalmazó püspökkel, az Európai Parlament képviselőjével „elméleti síkon” az autonómiáról is eszmét cserélt. A média első értelmezései szerint Csáky „bejelentette” az autonómiát, mi több, „kis szlovákiai magyar parlament” szükségességéről beszélt. A szombati rádiós vitaműsorban a Robert Fico pártjához (Smer-SD) tartozó parlamenti alelnök, Míroslav Cíz úgy vélekedett, hogy a határon túli magyarok radikalizálódnak, s úgymond a radikalizálódás alá a Magyar Köztársaság politikája adja a lovat. Az ellenzéki Hrusovsky szerint Csáky felvetései „koszovói jelzéseket” tartalmaznak. „Szlovákiában egyetlen olyan (szlovák) párt sem létezik, amely egyetértene azzal, hogy Szlovákia bármely régiójában koszovói típusú autonómia jöjjön létre” – mondta Hrusovsky, aki ellenszegülésre biztatta hallgatóságát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!