Az új Polgári törvénykönyvben „európai elvek és értékek érvényesülnek, így az emberi méltóság és autonómia a korábbinál sokkal erőteljesebb tiszteletben tartása. Ennek jegyében az állam szűkebb körben kíván kötelező szabályokat megállapítani,  s ehelyett szélesebb lesz az a terület, ahol a felek tetszés szerint eltérhetnek – közös megegyezéssel – attól, amit a törvény előír”, mondta lapunknak a szakminisztérium kodifiká-ciós szakértője annak kapcsán, hogy a parlamentben a közelmúltban kezdődött meg az új civiljogi kódex vitája. Az alkotmányjogász azt szeretné, hogy a sérelemdíj a jelenleginél jóval nagyobb legyen.  

A tíz esztendeje folyó polgári jogi kodifikáció – ezen idő alatt hat miniszter váltotta egymást, de valamennyien támogatták – eredménye, a feltehetően 2010-ben hatályba lépő új magyar civiljogi kódex valószínűleg még vaskosabb lesz. Jelenleg a tervezet – amely az Országgyűlés előtt van – öt könyvet, 1179 paragrafust tartalmaz. Egyébként 1848-ban már tervezték, hogy legyen, hogy szülessen egy Ptk. Ám 111 évet kellett várni rá, hogy az 1959. évi IV. törvényként hatályba lépjen az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozandó. Ez a törvény – módosítások nyomán – mindmáig hatályos, s mint a bevezető rendelkezések is kimondják: védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit, biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, a tulajdonnak az alkotmányban elismert valamennyi formáját. Tehát szinte mindenre kiterjed. Egy legendás professzor, Beck Salamon – Sala bácsi – állítólag diákjaitól a Gellért-hegyen megkérdezte, ha lenéznek, mit látnak? Mondtak mindenfélét. Az ő válasza: jogalanyokat és jogtárgyakat. Ügyeinket, ügyleteinket, peres és peren kívüli eseteinket – s milliós számukat – nézve: igaza volt. Mert ha eladjuk az alomban született kis magyar vizslánkat, ha veszünk egy lakást, ha öröklünk valamit, ha biztosítást kötünk autónkra, ha bérbe adjuk kistraktorunkat, ha leszedjük a szomszédból hozzánk áthajló diófa őszi termését, ha vállalkozunk egy lakás felújítására stb., akkor minderre bizony a jó öreg Ptk. szabályai vonatkoznak.
Draskovics Tibor, a szaktárca vezetője szerint „megbomlani látszik az új Ptk. készítését idáig övező politikai egyetértés, szakmai kérdések politikai, ideológiai mezt öltenek”. Kritika a tervezettel kapcsolatban: a kormány az előkészítő szakértői bizottság javaslatait nem száz százalékban fogadta meg. Az először Harmati Attila, majd – alkotmánybíróvá megválasztása után – Vékás Lajos professzor vezette grémium átadta az általa elkészített anyagot, de a kormány a rá vonatkozó törvényhozási törvény éretelmében a maga törvény-előkészítő felelősségét nem ruházhatja át szakértőkre. Sok kérdésben maga a szakértői bizottság sem volt egységes, de a parlamentnek benyújtott tervezet túlnyomórészt a bizottság javaslatára támaszkodik, persze kiegészítve közigazgatási téren végzett egyeztetéssel, bírák, ügyészek, ügyvédek, különféle szakmai kamarák, egyesületek, szervezetek javaslatával is.  Új a tervezetben, hogy a törvénykönyvbe kerül be az eddig különálló családjog is. „Alkotmányossági téma” éppen e téren a bejegyzett élettársi kapcsolat, amelyről már a T. Ház törvényt hozott, ám a KDNP és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete a taláros testület elé vitte ezt, nehezményezve, hogy a házasság, a család intézményét veszélyezteti az ilyen együttélés – különös tekintettel arra, hogy ez az egyneműekre is vonatkozna, beleértve öröklési jogukat is. Erről még nem tárgyalt az AB – s nem lehet tudni, mikorra várható a döntése, közölte a VH-val Frankné dr. Kovács Szilvia, Tolna megyei országgyűlési képviselő. Akinek a módosító indítványát – miszerint a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét – már tavaly, a parlamenti patkóban ülők szinte teljes egyetértésben szavazták meg 331 igen, 26 nem és 3 tartózkodás mellett. A legfőbb érv az volt a névviselés megadása ellen, hogy így jobban meg lehet különböztetni a házasságtól.
Sáriné dr. Simkó Ágnes a kezdetektől részt vesz a kodifikációs munkákban, először miniszteri biztosként tette ezt, majd az Igazságügyi Minisztérium, jelenleg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztálya vezetőjeként. A VH-nak elmondta: valóban a miniszter által is felhozott két politikailag érzékeny része van a törvénytervezetnek, az egyik a gyűlöletbeszéd szabályozása, a másik a bejegyzett élettársi viszony. Ám szerinte semmilyen jogi akadálya nincs annak, hogy a parlamenti vitában bárki módosító indítványként beterjessze elképzelését, javaslatát, s azokat érdemben ott meg lehet vitatni majd.
Elvileg december 15-éig kellene elfogadni a törvénytervezetet, amennyiben a vita elhúzódna, a tavaszi ülésszak idején kell azt elfogadni, hogy legyen elegendő idejük a jogalmazóknak felkészülni a tervezett 2010. január 1-jei hatálybalépésig. Az új Ptk.-ról szólva a főosztályvezető kiemelte, hogy abban új, úgymond, európai elvek és értékek érvényesülnek, így az emberi méltóság és autonómia a korábbinál sokkal erőteljesebb tiszteletben tartása. Ennek jegyében az állam szűkebb körben kíván kötelező szabályokat megállapítani,  s ehelyett szélesebb lesz az a terület, ahol a felek tetszés szerint eltérhetnek – közös megegyezéssel – attól, amit a törvény előír. Kiemelt figyelmet fordít arra is a tervezet, hogy az, aki bármilyen szempontból hátrányos helyzetben van – mondjuk fogyatékos –, kapjon erőteljesebb törvényi védelmet és állami segítséget ahhoz, hogy e hátrányát kiegyenlítse egyenlő esélyeket kapva.
Új jogintézmények is találhatók az új civiljogi kódex tervezetében. A gondnokságra, gyámságra vonatkozó szabályok alapvetően megváltoznak. Ilyen például az, hogy valaki, aki megtudja az orvosi diagnózist, miszerint Alzheimer-kórban szenved, előzetes jognyilatkozatot tehet bármilyen jogviszonyra vonatkozólag – így arra is, hogy majd ki legyen, vagy éppen ne lehessen gondnoka, eladják-e a házát vagy sem. Ha bekövetkezik ez az élethelyzet, a bíróságnak e nyilatkozatot, mint személyes akaratot figyelembe kell vennie. A tervezet része a támogatott döntéshozatal is. Eszerint egy enyhébb értelmi fogyatékosságú igenis képes ügyeiben, ügycsoportjaiban dönteni, ha valaki „lefordítaná” számára azokat. Jelenleg cselekvőképességet korlátozó, illetve kizáró gondnokság létezik csupán, ez utóbbi a jövőben megszűnne; a bíróságoknak az ember – a jogalany – életkörülményeit teljes mértékben vizsgálniuk kellene, nem lenne elegendő egy orvosi szakvélemény a határozathozatalhoz, hisz’ minden ember más. Ezeket az elképzeléseket az Országos Fogyatékosügyi Tanács és a különböző civil szervezetek, nemzetközi alapítványok is támogatják. Új a bizalmi vagyonkezelés is: valaki vagyonát szerződéssel kezelésbe adja, hogy vagy a tulaj vagy más, megnevezett kedvezményezett javára törődjék azzal. Ilyen például, ha van egy idősebb apa, egy fiatalabb anya, s a kisgyermek – az apa halála esetére úgy dönt, hogy mivel gyermeke anyja nem ért hozzá, részvényeit mondjuk egy hivatásos vagyonkezelő felügyelje, forgassa gyermeke javára annak nagykorúságáig,
akár a mama haszonélvezetével.
A régi római jogból is ismert szomszédjogok kapcsán – ki vágja le az ágakat, ki szedheti a gyümölcsöt, kinek szól ugye Arany János szerint a fülemüle dala – az építkezésekről is rendelkezik a tervezet. Így – mondjuk –, ha valaki érvényes engedély alapján építtet, s elveszi a másik épületben lakóktól a kilátást, az felelősséggel tartozik. Nem károkozó – hiszen nem jogellenesen tette ezt –, de a másikat mégis kár érte, így az okozott értékcsökkenés miatt kártalanítással tartozik. Más eset, ha az építtető emberei, vállalkozók okoznak kárt. Ilyenkor a szomszéd többnyire széttárja a karját, hogy forduljon a jószomszéd  X. Y. vállalkozóhoz! A szakszerűtlen építés miatt a jövőben az építtető felel – az ő közreműködőire persze átháríthatja aztán a felelősséget, de az más kérdés.
Megkérdeztük Kolláth György ügyvédet, alkotmányjogászt is a tervezetről, aki úgy látja, a mai politikai vita álságos és időhúzó csupán, mind a társadalom, mind a jogásztársadalom – benne az a több száz szakember, aki az elmúlt tíz évben az előkészítésében részt vett – megérdemli az új, a piacgazdaságnak, a XXI. századnak megfelelő szellemiségű Ptk.-t, már csak azért is, mert a régi a rendszerváltás nyomán „kifoltozva” már 48 évet élt meg… S hogy csak egyetlen példát hozzon fel, közölte: amennyiben lenne végre nem vagyoni kárért arányos sérelemdíj, akkor a károkozó meggondolná, mit mond és tesz. (gündisch)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!