Magyarországon a megváltozott munkaképességű embereknek alig 8-10
százalékát foglalkoztatják, ez az arány az EU régi tagállamaiban 40-50
százalék.

A munkaképes korú lakosság aránya csökken hazánkban, ezért az EU más országaihoz hasonlóan kiemelt jelentőségű lenne, hogy javuljanak a foglalkoztatható fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci esélyei – mondta el a VH-nak Bernáthné Székely Julianna gyógypedagógus, a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) foglalkoztatási szakértője. Ő maga látássérült, két fiú édesanyja. Saját bőrén is tapasztalta: a tartósan akadályozott személyek iránt „nem érdeklődnek” a nyílt munkaerő-piaci munkaadók, s továbbra is jellemző, hogy csak elkülönült, védett munkahelyeken alkalmazzák őket. Vannak már európai szintű jogszabályaink, ám hiányzik hozzá a végrehajtás, gyakran a pénz, – de leginkább a szolidaritás. Pedig a munkalehetőség jövedelmet, társadalmi megbecsülést, jobb életminőséget, egyfajta szocializációt, közösségi együttlétet jelent. A szociális ellátás, a rokkantnyugdíj, a járadék nem igazán nyújt biztos megélhetést, ráadásul a tettre kész fogyatékosok ezt megalázó alamizsnának érzik, hiszen tudják: maguk is hasznosak lehetnének valahol… Ráadásul adófizetők is lennének! Ezért fontos az állami szerepvállalás, a politikusok, a munkaadók, az érintettek, a civil szféra partneri párbeszéde. Az esélyegyenlőség terén javasolt megannyi lépés nem csupán emberi jogi szempontból kulcsfontosságú, hanem gazdasági érdek is: azok az országok az igazán versenyképesek, ahol ezt a kérdést jobban kezelik. G.M

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!