Bikák helyett turisták

Amikor a leszálláshoz készülődött repülőgépem Mexikóváros fölött, már este volt. Kinéztem az ablakon, és szinte beleborzongtam: csodálatos volt a végeláthatatlan fényáradat. Sokan azt mondják, Mexikó fővárosa a legszennyezettebb város a világon, de ez akkor nem érződött, tökéletesen lehetett látni a hatalmas metropoliszt.
Mexikóból úgy hétórányi autózással vagy buszozással érhetjük el Zacatecast. Persze van más lehetőség is, az USA több nagyvárosából közvetlen repülőjáratok közlekednek ide. Ám a buszozástól sem kell félni, feltéve, ha a magasabb árkategóriájú járműre vettünk jegyet. A buszon van kis mosdófülke, és korlátlanul fogyaszthatunk a hátul lévő hűtőrészbe rakott üdítőkből. Jobb, mint a bérautó vagy a taxi. Mexikóban a benzin olcsó. Van 87-es és 92-es oktánszámú benzin, bár ez utóbbit alig veszik igénybe. Azzal vigyázni kell, hogy a benzinkutak közötti távolság meglehetősen nagy, sokszor 200 kilométer is van, így mindig tele kell tankolni az autót. Mexikóban meg szabad fordulni az autópályán, külön kijelölt részeken. Bár a helybeliek erre nem igazán figyelnek, hanem megpördülnek ott, ahol bírnak, kerítés amúgy sincs az autópálya sávpárjai között.
Zacatecas az ország belsejében található, 2400 méter magasan. Nagyjából hatvanezren élnek itt. Olyan a hangulat, mintha egy westernfilm hősei lennénk. A világörökség részét képező központi épületek 17. és 18. századi kolonialista stílusú villák.  A helyet 1549-ben fedezték fel a spanyol hódítók. A fennsíkon alapított város neve a helyi idegenvezető szerint olyasmit jelentett, hogy „a hely, ahol sok a kemény krétakő”. Kőből tényleg van bőven, de ennél jóval fontosabb volt, hogy ezüstöt is találtak a közelben. Megépültek az ezüstolvasztók, a pénzverőközpont, és a város jelentősége egyre nőtt. A város legmagasabb pontján elkészült a plébániatemplom. Zacatecasban található Mexikó egyik leghíresebb könyvtára, a Colegio de Nuestra Senora de Guadalupe nevű kolostorban, de van szép színház is.
Zacatecas egyik híres épülete a San Pedro aréna is. 1975-ig minden hétvégén özönlött ide a nép, hogy részt vegyen a hagyományos bikaviadalon, és az azt követő fiesztán. Ezt követően csak ritkán használták rendezvényekre, majd átépítették, és 1989-ben megnyílt a világ egyik legérdekesebb luxusszállodája. Az épület kívülről engem a római Colosseumra emlékeztet. Meghagyták a felső szint kő árkádjait, éjszaka, megvilágítva gyönyörű. Az ülőhelyeknél alakították ki a szobákat, amelyekre az a jellemző, hogy hatalmas az ágy, és nagyon kényelmes.
A mexikói konyha világhírű. Bár nagyon sok étel készül chilivel, azért ne tartsanak attól, hogy minden iszonyúan csípős lesz. Több százféle chilivel ízesítik ugyanis az ételeket, van közöttük kellemesen pikáns, és néhány tényleg igen erős is. Nemzeti étel a tortilla, a kicsi húspástétomos, vajas sütemény. Ehhez legtöbbször babot esznek – a bab amúgy is szinte annyira fontos a mexikóiaknak, mint a kínaiaknak a rizs. A romantikus vacsora után pedig következhet a tequilázás hajnalig.
Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!