A Figyelő Net szeptember 28-i számában a The Guardianra hivatkozva
foglalkozott azzal, hogy Bush elnök tavasszal megtagadta hozzájárulását
Izrael azon tervéhez, hogy Izrael bombázza Irán épülő
atomlétesítményeit. Állítólag Bush azt is hangsúlyozta, hogy ezt a
véleményét elnöksége végéig fenntartja.
Bush egyrészt azzal indokolta a hozzájárulásának megtagadását, hogy Irán feltehetően az Irakban, Afganisztánban harcoló amerikai csapatokon állna bosszút, másrészt, ha csak részleges sikert érne el Izrael, akkor egy elhúzódó háború veszélye fenyegetne. Bush „erős utalást tett arra, hogy nem is fogja meggondolni magát (…) véget vet azoknak a spekulációknak, hogy Washington esetleg „októberi meglepetésre” készül...”
Mindezek mellett, a napokban értesülhettünk arról, hogy az USA bunkerromboló bombákat ad el Izraelnek. Még korábban, az is hír volt, hogy az oroszok légelhárító rakétarendszereket adnak el Iránnak. Sem az orosz, sem az amerikai „szállítmányok” beérkezési idejéről nincs hír.
Viszont a MR 1 Kossuth rádió szeptember 28-i hírei között, az izraeli közrádióra hivatkozva szerepelt, hogy Izrael déli részén a Negev-sivatagban, egy százhúsz fős amerikai egység kétezer kilométer hatósugarú rakétafelderítő radart telepített, egy esetleges iráni ballisztikus rakétatámadás észlelésére. (Az izraeli védelmi miniszté-rium szóvivője nem tudott róla.)
Ebben az elnökválasztási csetepatéban, aligha hiszem, hogy kedvező lenne bármelyik pártállású elnökjelöltnek egy izraeli támadás az iráni épülő atomlétesítmények ellen. Ugyanakkor az előkészületek arra utalnak, hogy ez lehet az első közel-keleti ajándékcsomag az új elnöknek, és egyben vizsgája „feladatmegoldó” képességének is.
Balogh Lajos, Budapest
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!