Szigoríthatnak a bankok

 Egyfelől a hitelfelvevőknek számítaniuk kell arra, hogy ezután az eddiginél is tüzetesebben megnézik a bankok a kérelmeket, a másik várható hatás pedig az lehet, hogy drágulnak valamelyest a hitelek. Mit mondanak minderről a bankok: mire készülnek a lakásvásárlási hitelek elbírálásakor? Nagyobb fedezetet kérnek és/vagy kisebb összegű hiteleket adnak? Öt bankot kérdeztünk, egyenes választ nem mindegyik pénzintézet adott, jobbára a „felelős” és „konzervatív” hitelezést emlegették, s igaz: egyikük sem arról híres, hogy eledddig két kézzel szórták volna a kölcsönöket.

Kettős hatása lehet a nemzetközi pénzügyi válságnak a hazai gyakorlatra, mondja a VH-nak a PSZÁF szakértője. Egyfelől a hitelfelvevőknek számítaniuk kell arra, hogy ezután az eddiginél is tüzetesebben megnézik a bankok a kérelmeket, a másik várható hatás pedig az lehet, hogy drágulnak valamelyest a hitelek. Mit mondanak minderről a bankok: mire készülnek a lakásvásárlási hitelek elbírálásakor? Nagyobb fedezetet kérnek és/vagy kisebb összegű hiteleket adnak? Öt bankot kérdeztünk, egyenes választ nem mindegyik pénzintézet adott, jobbára a „felelős” és „konzervatív” hitelezést emlegették, s igaz: egyikük sem arról híres, hogy eledddig két kézzel szórták volna a kölcsönöket.

 Az OTP kritériumrendszerében nagyobb hangsúlyt kap a biztonság, a kiegyensúlyozott likviditásmenedzselés, és ezt követi a jövedelmezőség és a növekedés – tudatták a VH kérdésére. A bank a világ pénzpiacain tavaly jelentkező problémákra időben felkészült, tovább erősítette tőkeellátottságát, amely nemzetközi mércével is kiemelkedő. A felhalmozott likviditási tartalék az esetlegesen elhúzódó negatív nemzetközi pénzpiaci folyamat hatásainak kezelését is biztonsággal garantálja. A magyar lakáspiacon az árak az utóbbi években nem emelkedtek reálértékben, így nem alakult ki olyan buborék, amely az árak zuhanásához vezethetne. A bank eddig is konzervatív hitelezési gyakorlatot folytatott, szigorú hitelbírálati és adósminősítési rendszert alkalmazott, minimalizálva a kockázatokat; a hitelportfolió minősége stabil. Az utóbbi két évben az átlagos hitel/hitelbiztosítéki érték arány nem változott, jellemzően
50-60 százalékos. Általánosságban elmondható, hogy a hitelt igénylők nem használják ki a maximálisan adható hitelt, csak annyit igényelnek, amennyi ésszerű. A válság a magyar bankokra a forrásköltségek emelkedésén keresztül hat, így emelkedhetnek a hitelköltségek, de növekedhetnek a megtakarításokra fizetett kamatok is.
Annus Norbert, a Budapest Bank termékmenedzsere lapunknak elmondta: bankjukat alapvetően konzervatív és felelős hitelezési politikájának köszönhetően csupán annyiban érinti a jelenlegi helyzet, amennyire a hazai bankszektor egészét érintheti a bizalmatlanság. – Egyelőre még nem tapasztalunk átfogó szigorítást a lakossági szegmensben, kivéve a jen- alapú hitelek kivonását a piacról, ám a Budapest Banknál eddig sem volt elérhető ilyen hitel. Viszont szigorításra számítunk a jövőben, ami érintheti az elfogadható ingatlanokat és azok értékét, illetve a jövedelemvizsgálat nélküli hitelezést. Ilyen helyzetben az ügyfeleknek is még inkább arra kell törekedniük, hogy olyan pénzügyi terheket vállaljanak, amelyeket akkor is viselni tudnak, ha változás áll be anyagi helyzetükben vagy a hitel törlesztőrészletében például a kamatok emelkedése, a változó devizaárfolyamok miatt. Ezzel a felelős hozzáállással ki tudják védeni a mostanihoz hasonló válságok hatását.
Kappéter Béla, az FHB Jelzálogbank kommunikációs igazgatója így beszélt: – Az FHB nem kíván módosítani jelenlegi hitelezési gyakorlatán. Mivel a forrásköltségek megemelkedtek, ezért a kockázatosnak ítélt új ügyfelek esetében a bank is megemeli a kockázati felárra vonatkozó elvárását. A hitelek a piaci forrásköltségekhez igazodnak, ennek ismeretében ismét fontosabb szempont lett a kamatperiódus hossza, hisz’ a hosszú kamatperiódussal elkerülhető a hitelek drágulása. Az FHB Jelzálogbank kínálatában szereplő, 5 és 10 éves kamatperiódusú hitelkonstrukciót választó ügyfelek nem érzik meg a változásokat, ők évekre előre biztos kamatokra számíthatnak. Ugyanis a bank a hiteleket ugyancsak hosszú, jellemzően tízéves lejáratú jelzáloglevelekkel finanszírozza.
A Raiffeisen Bank lakossági üzletága a mostani pénzpiaci jelenségek hatására természetesen felülvizsgálja jelenlegi kondícióit és folyamatait, ezek az elemzések azonban most még tartanak, így egyelőre nem tudunk konkrétumot mondani – hangzott a bank sajtóosztályának tömör és kitérő válasza.
A Erste Bank sajtósztálya még szűkszavúbb volt, azt tudatták: egyelőre nem tervezik a hitelfeltételeik megváltoztatását.
– Az ingatlanpiaci helyzet Magyar-országon, akár Európa legtöbb országában, gyökeresen különbözik az amerikaitól, nem is hasonlítható ahhoz – fejtegeti Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) főosztályvezető-helyettese és szóvivője. – Az Egyesült Államokban egy hitelekkel rendkívül túlértékelt ingatlanpiac, s ezzel egy úgynevezett buborék alakult ki. Ennek a lényege az, hogy az ingatlanok forgalmi értékének a száz százalékát is jóval meghaladta nagyon sok kihelyezett hitel összege. De ez csak az egyik oka volt az ottani válságnak. A másik az, hogy volt a hitel-termékeknek is egy másodlagos piaca. Ezen a piacon pedig az imént említett, már kihelyezett rossz hiteleket „csomagolva” továbbadták, egészen addig, amíg egy olyan végső vevő meg nem vásárolta ezeket, akinek már fogalma sem volt arról, hogy mi egy ilyen ügylet tényleges kockázata. A válság azzal indult, hogy ezek a másodlagos, csomagolt hiteltermékek dőltek be lavinaszerűen. Ám tudni kell: Európában és hazánkban az ilyen típusú banki hitelek egyáltalán nincsenek jelen a pénzpiacon. S a hazai gyakorlatra  ezen felül még az is jellemző, hogy a bankok rendkívül konzervatívan, óvatosan hiteleznek. Ezért a hitelpiac egészét tekintve épp az ingatlanhiteleké számít a leginkább biztonságosnak, a legstabilabbnak.vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!