Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az észak-amerikai
tornádószerű jelzálog-hitelintézeti válságról szólva, azt mondta, hogy
annak csak az oldalszele érinti (majd) Magyarországot.

Álláspontja, és a némelyek által várt (szerintem a Járai-érára jellemző hektikusságba visszalökő) újbóli alapkamat-csökkentés elmaradása, valamint az MNB – valószínűleg – továbbra is – az erős forintot pártoló politikája borúlátó félreértésének, illetve értelmezésének vélem a sokak által (általam különösen) elméleti tudása és a pénzügyi világban szerzett gyakorlati tapasztalatai miatt méltán nagyra becsült Róna Péter egyetemi tanár kritikáját. Szerinte azok, akiknek ez a dolguk, nem vették észre hogy „az elmúlt hetek eseményei a költségvetés sarokszámait alaposan felülírták. Nem lesz 3 százalékos növekedés 2009-ben, de még a fele sem. Nőni fog a munkanélküliség, jóval 3 százalék alá csökken az infláció, nem lesz számottevő reálbér-növekedés.
Ha Szlovákia január 1-jén bevezeti az eurót, az övezet legnagyobb gazdasági visszaesését fogja elkönyvelni. Azok, akik az elmúlt hónapokban az adócsökkentést szorgalmazták, a gazdaság visszaesésének okát javaslataik elnapolásában fogják látni. Első látszatra a helyzet valóban a fiskális hiány növelését indokolja. De ez csak a látszat. A tartós növekedés alappillére egy felzárkózó ország esetében a fizetőeszköz enyhén gyenge árfolyama, a magas foglalkoztatottság, és a lehető legszigorúbb fiskális politika kombinációja. Gazdasági gondjaink magyarázata éppen az, hogy mi immár közel tíz éve mindennek az ellenkezőjét követjük.” 
Ezek súlyos szavak. Szerencsére részben felülírta őket az EU pénzügyminisztereinek és a kormánynak a pénzügyi, likviditási válság kezelésére, és enyhítésére hozott (s ha a mi kamionunkat mégis dönteni kezdené a Szlovákia felől érkező „oldalszél”, legalább annak pályán tartásához s haladásához is elegendő) pénzügyi döntés, ami előírja a gazdaság hitelellátásának, valamint a bankbetétek biztonságának szavatolását. A forint árfolyama kezd beállni az őszi, téli (év végi) exportnak kedvező árfolyamra. Ami pedig a költségvetés sarokszámait illeti, úgy látom, nem feledkezett meg róla senki illetékes. A célok nem holmi voluntarista agyszülemények, hanem az európai átlaghoz való felzárkózás követelményéből egyenesen következő, számszerűsített feladatok, amelyeket ha teljesítünk, vagy legalább megközelítünk, elismeréssel fogja nyugtázni és jutalmazni a munka világa csakúgy, mint a bankvilág.
Ami pedig a pénzügyi válság áttételes hatásai miatt a gazdasági növekedés lassulását és az export erősödését segítő tényezők gyengülését illeti, számításaim és az olvasmányaimból leszűrt tanulságok szerint a Bajnai Gordon gazdasági miniszter által bejelentett, s a magyar gazdaság  működésének biztonságos fenntartását, és fejlesztését szolgáló 800 milliárd forintos államilag-kormányzatilag szavatolt hitelcsomag átmenetileg jó és elégséges megoldást jelent.
Dr. Györky Zoltán,
Kaposvár

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!