Kiszámíthatóbb lesz az elôadó-művészeti szakma és a támogatás rendszere is

Majd hozzátette: jó esély van arra, hogy az Országgyűlés az őszi ülésszakán megtárgyalja a javaslatot, amelynek legfontosabb részei: a szervezetek nyilvántartásának kialakítása, új típusú, normatív elemeket tartalmazó, a fenntartók kötelezettségeit és jogosultságait egyértelműen
megállapító finanszírozási modell bevezetése, az előadóművészi munka sajátosságait figyelembe vevő speciá-
lis munkajogi szabályok. A közös munka során érlelődött meg a gondolat, hogy ne csak a színház, hanem a teljes előadó-művészet – színház, tánc és zene – egymáshoz kapcsolódó problémáira keresse meg közösen a törvényi megoldást. Ennek egyik eleme, hogy nem kell választani társulati vagy produkciós működési forma között, ha mindkét forma feltételei biztonságosak. A rendszer ösztönző jellegű: azok a szervezetek, amelyek a szakmai feltételeknek megfelelnek, nagyobb támogatáshoz juthatnak.

Az érintett előadó-művészeti szakmák képviselőit kérdeztük a törvénytervezettel kapcsolatban.
– Tisztább, világosabb és kiszámíthatóbb lenne az egész szakma és a támogatás rendszere is – reméli Halasi Imre, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. – A törvény a mai egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében átrendezné a támogatási struktúrát. Ennek egyik új eleme a regisztráció, azaz előadás- és nézőszám szerint sorolják be a színházakat és ez lesz az állami támogatás egyik feltétele. A pontrendszer lehetővé teszi, hogy a támogatás felhasználása átlátható és ellenőrizhető legyen. Például egy gyermek-, egy stúdió-, vagy egy opera-előadás több pontot ér majd. Régi probléma, hogy az előadó-művészeti szakma résztvevőinek munkaideje nem illeszkedik a Munka törvénykönyvébe, hiszen mi hétvégén és ünnepnap is dolgozunk. Ez a törvény ezt is szabályozná. A szponzoráció kérdése is megváltozna: akár magánszemély is támogathatna egy-egy színházat az adójából, meghatározott módon és összegben.

Léner Péter, a József Attila Színház igazgatója így vélekedik: – Nem csak a színházi szakmának és a saját színházamnak, hanem az egész magyar társadalomnak akarok jót. A kultúra minden ága nagyon fontos, és muszáj megőriznie saját identitását és szuverenitását. Ehhez pedig elengedhetetlen ez a törvényjavaslat. Ebben teljes a konszenzus a szakmán belül, politikai hovatartozástól függetlenül.

– Örömteli lenne, ha megszületne ez a törvény – mondja Kiss János, a Győri Balett művészeti igazgatója. – A kezdetektől részt vettem a létrehozásában, szorgalmaztam, hogy színházi törvény helyett előadó-művészetről beszéljünk. A magyar táncművészek financiális támogatási rendszere igen szerteágazó. Van olyan intézmény, amely önkormányzati támogatású, van, amelyik önálló intézmény, megint mások működési költséget kapnak, az 50 éves Pécsi Balettnek pedig alapító okirata sincs. A néptáncosok is más rendszerben működnek, ezért a bonyolult helyzet helyett egy kezelhető, kiszámítható finanszírozási rendszer szükséges. Olyan törvény persze nem lehetséges, amely mindenkinek jó, de törekedni erre. Az együttesvezetőknek nagy szerepe van ebben. Az önkormányzatokat érdekeltté kellene tenni, hogy számukra is fontos legyen a tánc jelenléte. A táncosok kiszolgáltatott helyzetben vannak, ugyanis hiába bizonyítottak már, évente kapnak támogatást, nem tudnak előre tervezni, óriási a bizonytalanság. Ez a törvény a stabilitást szolgálná, minőségi változást jelentene, magasabb szintre emelné az előadó-művészetet a kultúrán belül. Az a legfontosabb, hogy az előadó-művészeti érdekeket szolgálja. 

A Magyar Színházi Társasághoz érkeznek be a tagszervezetek törvénytervezettel kapcsolatos véleményei és javaslatai, amelyeket a Társaság elnöksége igyekszik összefésülni. Csizmadia Tibor, az MSZT elnöke, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgató-főrendezője a társaság legutóbbi ülése után így nyilatkozott: zajlik a véleményegyesítés, a felmerülő problémákat és igényeket próbáljuk összeegyeztetni. Ügyelünk arra, hogy a szakmai tartalom és az eredeti cél ne vesszen el. Pontosítjuk a törvénytervezet szövegét és próbáljuk a napi gyakorlathoz igazítani. Legsarkalatosabb pontok a regisztrálás és a finanszírozás kérdése. A regisztrációs rendszer ugyanis előadásszámhoz köti az egyes kategóriákban a megjelenést, így viszont előfordulhat, hogy egy-egy előadó-művészeti szervezet kiesik. Célunk, hogy ez ne történhessen meg, tehát le és föl átjárható legyen a rendszer. Úgy tudom, október második felében kerül a kabinet elé a tervezet, ez után az Országgyűlésen lesz a sor.
Krausz Viktória

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!