Nyelvelő

Hutter János budapesti olvasónk szerint a rendetlenségre utaló „kupi” szót mellőzni kell a köznyelvből, mert a jelzett helyeken rend volt, és olvasónk reméli, van is. A jelentés módosulása, bővülése természetes nyelvi folyamat, nem hiba. Abban viszont igazat adok olvasónknak, hogy mindenkit kér: a nagy I betűre ne tegyenek pontot, mert csak a hosszú nagy I betűre kell ékezetet tenni.
Nemesbüki András keszthelyi levélírónk gyűjtéséből idézzük a következőket: Volt, aki azzal viccelődött az 1960-as években, hogy Veszprém megyének gyarmata van. Ez az állítás igaz is volt. Gyarmatot, mint községet, 1954-ben csatolták Veszprém megyéhez. Korábban Győrhöz, a téti járáshoz tartozott. Egykor a királyi pohárnokok földje volt és „Jarmot” alakban fordult elő egy 1157-ben keltezett oklevélben. A második világháború idején, 1944. március 19-én egy német páncélos osztag szállta meg a falut. A német katonák a borospincéket harckocsikkal törték fel. Tehát a németek is szerették a bort, nem csak az oroszok. Szintén Győr megyétől csatolták át 1954-ben a két megye határán fekvő Szerecseny nevű települést. Nevét Horváth István kutató az egykori szaracén (szerecsen) települőktől származtatja.
Arányi György a generál szó jelentéséről érdeklődik. Latin eredetű, bár angol-amerikai hatásra lett divatszó. Jelentései: általános, mindent magában foglaló. Ebből ered a „tábornok” jelentése is. Manapság igeként szokták használni, „eredményez” jelentéssel. Pl.: nehéz helyzetet generál. Csak tudjunk majd belőle kimászni.

Továbbra is várom leveleiket, hozzászólásaikat az
editor@mediacom.hu címre, vagy a szerkesztőségbe.        
Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!