Ketten Skóciából, edző és játékosa

Csalódott. Keserű a tartalékok kenyere?
– Egy kicsit, az volt a pechem, hogy nehezen sikerült megállapodnia a két klubnak a kölcsönadásomról, amely egyelőre fél évre szól és ameddig ez nem tisztázott, a Hearst leigazolta a szlovák Marian Kellót, aki Litvániából érkezett, a Kaunastól hozzánk. Ám előbb-utóbb eljön az én időm is.
László Csaba, amikor idehívta, azt mondta, hogy az első számú kapus lesz. Nem romlott meg emiatt a kapcsolata edzőjével?
– A futball és mint minden más sport a versenyről szó. A mester azt mondta, mindenkinek versenyeznie kell azért, hogy a csapatba kerüljön. Nálunk jelenleg négy kapus van, és én ülök a kispadon.
Edinborough-ban lakik. Milyen körülmények közé került?
– Kaptam egy szép lakást meg egy autót a klubtól, és hála istennek már a feleségem és a hat hónapos kisfiam is itt van, ami nagyon jót tesz a közérzetemnek.
A pálya és a lakás közötti útvonalon kívül körbenézett már egy kicsit Skóciában?
– Még nem, főleg amiatt, hogy szoknom kell az itteni baloldali közlekedést, de már azon túl vagyok, hogy maximálisan kelljen koncentrálnom, mert lassan-lassan megszokom az itteni módit.
Milyen nyelven kommunikál a csapattársakkal?
– Hála istennek már úgy utaztam ki Edinborough-ba, hogy angolul nem tudnak eladni. A csapat elég internacionális, a világ szinte minden részéből megtalálható valaki az együttesünkben.
Amióta a skót futball futball, azóta két csapat uralja az itteni bajnokságot, a Celtic és a Rangers. Hová sorolná a Hearst együttesét?
– Valóban a Rangers és a Celtic a skótok két legismertebb együttese, a két nagy rivális, mondhatnánk úgy is, hogy az MTK és a Fradi. Nekünk a rajtunk jól sikerült,  eddig négy győzelmünk és négy vereségünk van. S nagyon bízunk abban, hogy az év végi zárásnál olyan helyre sikerül befutnunk, amely nemzetközi kupaszereplést jelent.
Még egyszer megkérdeznénk, milyen a viszonya László Csabával?
– A legjobb, főleg azért, mert közös anyanyelvünk van, és ez rengeteget számít. De nem kivételez senkivel sem, ő mindenkit arra biztat, hogy a maximálisat nyújtsa mind az edzéseken, mind pedig a meccseken.
Mikor láthatjuk a kapuban?
– Ezt már én is  alig várom.
(fluck)

 

 A Ferencvárosból Ugandán keresztül Skóciába

 

Évekkel ezelőtt, amikor Lothar Matthäus volt a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, a német szakember meglepetésre egy akkor még hazánkban ismeretlen trénert, László Csabát választotta maga mellé segítőnek. Majd ezt követően László Csaba lett a Ferencváros csapatának a trénere, ahol másfél évet húzott le és ez alatt a zöld-fehérek bajnoki ezüstérmet, a Magyar Kupában második helyet szereztek. Majd egyik napról a másikra László Csaba „eltűnt” a magyar szurkolók szeme elől. Aztán arról érkezett hír, hogy őt választották meg az ugandai labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányának. Majd nyáron ismét hallatott magáról, amikor a forró Afrikából a hűvös Skóciába szerződött, méghozzá az edinborough-i Hearts csapatához. 

 

  Miért váltott?
– Nagyon szép időszakot töltöttem el Ugandában, de meg kell, hogy mondjam, bizonyos problémák is felmerültek, és emiatt váltottam, azaz bontottunk közös megegyezéssel szerződést az afrikai ország vezetőivel, meg aztán Skóciába hívtak, a Hearts csapatához.
Nem érte meglepetésként a skót felkérés?
– Régebbi kapcsolatom van Skóciával, mert már a ferencvárosi időszakom alatt is volt megkeresésem ugyanettől az egyesülettől, de akkor ez nem jött létre.
Hogyan ítéli meg az Ugandában eltöltött két évet?
– Edzői pályafutásom egyik legemlékezetesebb állomása, és arra nagyon büszke vagyok, hogy az ott eltöltött idő alatt minden hazai mérkőzésünket megnyertük, és mindössze két vereséget szenvedett ez idő alatt az ugandai válogatott, amelynek majdnem sikerült kijutnia az Afrika Kupára.
Amikor leszerződött Skóciába, mi volt az elvárás önnel szemben?
– Az egyik legpatinásabb csapatok egyike, ahol most edzősködöm, a tavalyi év volt ez idáig a legrosszabb a számukra, amikor a nyolcadik helyen zárták a 12 csapatos bajnokságban az idényt. Tőlem azt kérték, hogy építsek egy olyan együttest, amely ha nem is idén, de jövőre eléri a nemzetközi kupaszereplést, és azt, hogy a 8. helynél előbbre végezzünk.
Erdélyből származik, ismeri a román focit, edzősködött Magyarországon és Németországban szerzett edzői diplomát. Ha összehasonlítja a skót bajnokságot Európa más országaiéval, hová helyezné színvonalban?
– Természetesen minden országban más és más a stílus, más a bajnoki színvonal, de az eddigi tapasztalataim alapján én a skót bajnoki színvonalat a Premier Liga és az angol másodosztály közé helyezném, stílusában, hozzáállásában leginkább az angol bajnoki meccsekhez hasonlít.
Jól kezdték a bajnoki idényt, aztán...
– Repülőrajtot vettük, és az eddigi nyolc meccsünkből négyet megnyertünk, négyet veszítettünk. De volt két olyan találkozónk, amelyen a vereséget magunknak köszönhetjük, jobb odafigyeléssel minimum döntetlenre hozhattuk volna, így például a Rangers ellenit, ahol 1-0-ra kaptunk ki.
Ha már a Rangerst említette, Skóciában két csapat uralja a bajnokságot, a Celtic és az előbb említett Rangers. Lát olyan együttest, amelyik megfoszthatja őket a bajnoki első, illetve második helytől?
– Az tény, hogy ez a két csapat a meghatározó a bajnokságban, de azért őket is el lehet kapni. Ám nagyon bízom benne, ha némi erősítésekkel is, azért jövőre megszorongathatjuk őket.
A csapatnál nem ön az egyedüli magyar, hanem a debreceni Balogh János is a keretéhez tartozik, akiről korábban az a hír járta, hogy ő lesz az együttes első számú kapusa. Ezzel szemben nem ő, hanem egy szlovák fiú őrzi a hálót. Van esélye Baloghnak arra, hogy a kapuba álljon?
– Valóban arról volt szó, hogy ő lesz az első számú kapusom, de hosszú ideig húzódott az ő kölcsönadási szerződése, és mire az létrejött, Litvániából igazoltunk egy kapust, aki eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeket. János sajnos egy ideig sérüléssel is bajlódott, de most már ő ül a kispadon. Egyébként, hogy konkrét választ adjak a feltett kérdésére, a sportban soha senki nem mehet biztosra. Van, akinek felmenő a formája, van, aki az ellentétes irányba mozdul. Neki most az a legfontosabb feladata, hogy állandó készenlétben legyen, mert egy sérülés, egy formahanyatlás sok mindent átrendezhet.
Meddig szól a szerződése?
– Három évre köteleztem el magam, persze a labdarúgásban nincsenek biztos állások,
egyelőre abban gondolkodom, hogy ebben az évben a csapatom megtanulja azt a stílust, amit elvárnak tőle, és majd ezek után meglátjuk, hogy mi lesz az én sorsom, illetve elégedettek lesznek-e velem az itteni vezetők.
Befejezésül nem térhetünk ki az elől, hogy milyen esélyt ad a magyar labdarúgó-válogatottnak a világbajnoki selejtezőkön, hiszen annak idején Matthäus segítője volt.
– Papíron három jobb együttes is van a csoportunkban, mint a mienk,  gondolok itt a portugálokra, a dánokra és a svédekre. Most az a legfontosabb, hogy miként szerepelünk a kis csapatok ellenében, gondolva Albániára és Máltára. Habár ma már senki sem mehet biztosra. Hiszen, ha csak azt nézzük, hogy a svédek döntetlent játszottak Tiranában, mi pedig kikaptunk Svédországban, és a dánokkal sem bírtunk, nem is beszélve arról, hogy a portugálokat otthon verték meg az utóbbiak.
Annak idején többen kritizálták Matthäust, hogy az „öreg játékosokra épít”, aztán egy drasztikus fiatalítás következett be, amely ugyan néha jó eredményeket hozott, most pedig Koeman ismét zömmel azokhoz az emberekhez nyúlt, akiket még Matthäus választott ki.
– Láttam a magyar keretet, és valóban zömmel azok szerepelnek benne, akiket mi annak idején Lothar Matthäusszal néztünk ki. A fiatalítás nagyon fontos, de amíg a „gyerekek” beérnek, ismét nem lesz ott a magyar válogatott a következő világversenyen. Egy ésszerű vegyes csapatnak sokkal nagyobb esélye van, mint egy olyannak, amelyik csak az egyik korosztályra épít. Ha most a hétvégén a magyar válogatott sikerrel veszi az Albánia elleni találkozót, majd a máltaiak ellenit, akkor még sok minden előfordulhat.
 Fluck Miklós

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!