Megerősítették-e azok az események, amelyek a nemzetközi pénzpiacok
súlyos turbulenciáját előidézték, az egység igényét a jobboldalon?
Bizonyos mértékig igen, csakhogy az az egységtörekvés, amelynek tanúi
vagyunk,  egyelőre nem a nemzet összefogásáról szól.

Valami másfajta igényről van itt szó: a mainstream jobbosok és a nemzeti radikálisok koordinálásáról.
Az alább idézett sorok Bencsik Gábornak, a Fidesz közeli Demokrata főszerkesztőjének vezércikkéből valók, amely a hetilap legfrissebb számában jelent meg, címe: Radikális fordulat. A maga receptjét Bencsik Nyugat-Európa vélelmezett trendjéből vezeti le. Szerinte a minden jel szerint mítosszá emelkedő Jörg Haider frappánsan fogalmazza meg a jelmondatot, „Ausztria az osztrákoké”, Bajorországban pedig a CSU-val elégedetlen „bajor MIÉP”-eseket emelte hatalomba a nép, arra kényszerítve a felpuhult vezetést, hogy velük koalícióra lépve térjen vissza a keményebb irányhoz.

Az áthallás világos, de a szerző semmit nem bíz csak az áthallásra. „Magyarországon Orbán Viktor vezetésével hat éve sikerült egyben tartani a rendkívül sokszínű polgári tábort, amelynek nálunk is fontos, az események tükrében egyre inkább kulcsfontosságú szereplői a nemzeti radikálisok, azaz a racionalisták, akiknek nálunk is a legfőbb céljuk a rend, a biztonság, a szabálykövetés, az öntudat, az összefogás, az ország rendbetétele. Az ő hűségükre és teherbírásukra most nagy szükség lesz.”
Bencsik, a jobbikos Magyar Gárda alapítóinak egyike, nem magányos harcos és az, amiről most (ilyen nyíltan azért először) ír, voltaképp már meghonosodóban volt pártjában. Ezen a hétvégén a Fidesz-frakció nevében Répássy Róbert fejezte ki rosszallását, mert a házbizottság nem járult hozzá, hogy a Parlamentben levetítsék a Wittner Mária képviselő életútjáról szóló filmet. Wittner  a Kurucinfo-n és más hasonló honlapokon legtöbbet idézett személyiségek egyike. „A kommunizmus áldozatainak száma még nem ért véget. (sic) Kiszolgálni a Sátánt, annyi, mint együttműködni vele. Ez a Föld nevű bolygó végső küzdelem, a hit és a Gonosz harca. Valóban ez a végső harc. Ezért kérlek benneteket, hogy a hit erejével küzdjetek a Gonosz ellen. Így élhet a magyarság.” ( A keresztény fundamentalizmus hasonló  húrjainak pengetése nem köthető csak hozzá. Sokakat meglepett Orbán minapi előadása a Hold utcai németajkú református templomban A Biblia a döntéseinkben című rendezvényen, ahol kifejtette: a Szentírás alapján álló politikusok a „rossz” – szándékok, döntések, intézkedések – ellen törnek lándzsát napjainkban. Mintha csak ez lett volna szombati  – a Nemzeti Csúcson elmondott beszédének előhangja…)
A téma példatárának bősége szinte zavarba ejtő. Csütörtökön szedette le a leányfalusi független polgármester, Nyíri Csaba (jelölti bemutatóján a meghívott ajánló annak idején Tarlós István fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezető volt), az Európai Unió  zászlaját a település középületeiről. Mint mondta, ez tiltakozás az ellen, hogy az EU mit sem tesz a szlovákiai magyar tankönyvbotrány ügyében. Nyíri: „Az európai zászlót nem kötelező kitenni, így levételével tiltakozunk a magyarokat ért támadás ellen”. Nyíri egyébként már egy jó éve felhívta magára a figyelmet, „Csonttollú” ügyben. Ezen a nicknéven publikált különböző honlapokon a helybeli önkormányzat egy fideszes tagja, Cs. Kovács Gabriella válogatott antiszemita szövegeket. Eleinte tagadta, később beismerte, hogy ő a „Csonttollú”. Kizárása a pártból  elkerülhetetlen volt az ilyen szövegek láttán: „A Fidesz az egyetlen erő, amelynek esélye van ezeket elásni hat láb mélyre (ha rajtam áll élve, arccal a földnek).” Mindenesetre az a botrány lecsengett: Nyíri Csaba polgármesterként semmilyen intézkedést nem látott szükségesnek Cs. Kovács ügyében, rámutatva arra is, hogy az önkormányzati törvény szerint a testületből való kizárásra csak bűncselekmény elkövetése esetén kerülhet sor. Az pedig nem történt…
A mag, amelyet Bencsik András most elvetni látszik, a jelek szerint valójában már jó ideje kikelt.B.B.  

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!