Túlságosan sokáig folytattunk népszerűségi versenyt, s ebben én magam is részt vettem – mondta szombat délutáni zárszavában a nemzeti csúcs résztvevői előtt Gyurcsány Ferenc kormányfő, közölvén, hogy eljött a felelősségi verseny ideje.
A nap folyamán a költségvetési kiadások visszafogásában nagyjából egyetértés volt a pártok között. A többségi vélemény szerint az adók mérséklése nem veszélyeztetheti a stabilitást. A jegybank elnöke csak a jóléti kiadások lefaragása után tartotta reálisnak az adócsökkentést.
Gyurcsány közölte: a devizahitelek törlesztésében átmeneti segítséget kapnak azok a családok, ahol a munkahelyek megszűnése miatt nem tudnak törleszteni. Jelezte ugyanakkor, hogy nem vállalják át a hiteleket. Azt javasolta, hogy a válság kezelése után a tanácskozáson résztvevők keressék a nemzeti megállapodás lehetőségét az euró bevezetésének menetrendjére, a nyugdíjreformra, a szociális, illetve az önkormányzati rendszer megújítására.
Kijelentette: a nemzetközi pénzügyi válság magyarországi hatásainak csökkentésére az uniós források felhasználását felülvizsgálják, de remélik, hogy a már elindult beruházásokat nem kell leállítani.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke úgy látta, megszorító csomag van kibontakozóban, ami az eddigi felelőtlen szocialista politika folytatása, ezért a kormány megszorító csomagja elleni összefogást és nemzeti növekedési programot javasolt, amelynek középpontjában az adócsökkentés áll. „A miniszterelnök azért hízeleg, azért lett kezes bárány a fasisztázó, vádaskodó, gyűlölködő és acsarkodó vezetőből, hogy lenyelesse Magyarországgal azt a békát, amit megszorításnak neveznek – jelentette ki.
Őszinte, nyílt, világos beszédet, s ahol lehet, párbeszédet kért Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a nemzeti csúcsértekezletet megnyitó beszédében az Akadémia dísztermében szombaton. Az esemény kezdete előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Pálinkás József, az MTA elnöke fogadta a résztvevőket, hozzájuk később csatlakozott Szili Katalin házelnök is, ők mindenkit kézfogással üdvözöltek, néhányukkal a miniszterelnök szót is váltott. A nap folyamán közölte Gyurcsány Ferenc, hogy a kormány már szerdai ülésén napirendre tűzi a lakossági devizahitelek ügyét. Többen érintették az adócsökkentést, a legkarakteresebben talán Demján Sándor fogalmazott, kijelentvén, hogy „tűzoltás” folyik, a tét a fizetőképesség megőrzése, az állam napról napra él, ezért most nem lehet adót csökkenteni.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szerint válságkezelő program és cselekvés kell. Szili önmagában is fontos eredménynek tartja, hogy a nemzeti csúcson megosztják egymással az ország sorsát, a polgárok jövőjét hosszú távon szolgáló javaslatokat, eszmét cserélnek a közös dolgokról. Hangsúlyozta: a világ paradigmaváltáshoz érkezett. Először stabilizálni kell a gazdaság állapotát, látni kell az unió alkalmazkodási stratégiájának körvonalait is, sőt, ennek alakításában nemzeti érdekeink erőteljes képviseletével részt kell venni. Kitért arra, a kisebbségi kormánynak kell megbirkóznia a válság szerteágazó hatásaival egy olyan programmal, amelynek egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a még nem látható hatásokra is gyorsan reagál. Ezt a kormány csak akkor tudja véghez vinni, ha döntéseit garantált többségi támogatás övezi – mondta. Úgy látja, ennek érdekében a különböző társadalmi és politikai erőknek el kell dönteniük, készek-e megállapodni, ha úgy tetszik, megkötni a rendszerváltás második paktumát, a stabilizáció paktumát.
Veres: fontos az egyetértés
Magyarországon a betétesek pénze biztonságban van, további intézkedésre azért van szükség, hogy a gazdálkodó szervezetek működése pénzügyi oldalról is biztosított legyen, a befagyott pénzügyi folyamatok újra mozgásba lendüljenek – mondta Veres János pénzügyminiszter a nemzeti csúcson szombaton Budapesten. Veres János kijelentette: a pénzügyi piacok biztonságának megteremtése érdekében a hiánycsökkentés a legfontosabb feladat, amit a kormánynak el kell végeznie, és ezt meg is teszi. Az idén a kormány csökkenti az államháztartási hiány mértékét: az eredetileg tervezett 4 százalékkal szemben várt 3,8 százalékról – további 0,4 százalékpontos csökkentéssel – a GDP 3,4 százalékát el nem érő államháztartási hiányt várnak 2008 végére. A benyújtott 2009-es költségvetés visszavonásával, és új változat beterjesztésével pedig tovább csökkentik az államháztartási hiány mértékét, jövőre 2,9 százalékos deficittel számolnak – mondta a pénzügyminiszter. Emlékeztetett arra, hogy visszavonták a már beterjesztett adótörvény-módosításokat, mert – mint mondta – a jelenlegi helyzetben nincs lehetőség arra, hogy 160 milliárd forintot meghaladó összegben adóbevételeket csökkentsenek 2009-ben. Veres János azt kérte, hogy a parlamenti erők a benyújtott törvényjavaslat vitája során legyenek erre a folyamatra tekintettel, és a módosítások után ennek szellemében fogadják el a költségvetési javaslatot.
Simor András jegybankelnök kifejtette: a versenyképesség javítását segítheti a visszafogott béremelés is. Sürgette a versenykorlátozó rendszerek lebontását egyebek között az energiaszektorban, a vasúti és távolsági buszközlekedésben, valamint a közjegyzőknél. Hangsúlyozta: adócsökkentésre szükség van, de csak a kiadások lefaragása után.
Gyurcsány: ez most az együttműködés ideje
Gyurcsány Ferenc azt javasolja, hogy a válság kezelése után a résztvevők keressék a nemzeti megállapodás megkötésének lehetőségét az euró bevezetésének menetrendjére, a nyugdíjreformra, a szociális, illetve az önkormányzati rendszer megújítására, hasonlóan más európai országok példájához. A miniszterelnök kijelentette: „Ez most az együttműködés ideje”. A nemzeti csúcs azzal, hogy létrejött, megmutatta az összefogás erejét. Megköszönte a részvételt azoknak, akik eljöttek és – mint mondta – sajnálja, hogy van, aki nem jött el. Emlékeztetett arra, a nemzeti csúcs nem döntéshozó testület, hanem az útkeresés, a párbeszéd fóruma, amely megmutatja, hogy a metsző viták ellenére is tudják közösen szolgálni a hazát. A pártpolitizálás helyett most nemzeti összefogásra van szükség, a versengésnél most az együttműködés a fontosabb – hangoztatta, mert a válság párt hovatartozástól függetlenül érinti az embereket.
Gyurcsány Ferenc szerint a szabad bankárkapitalizmusnak befellegzett, de azt még nem tudni, mi épül helyette. Két dolgunk van: védekezni és készülni arra, hogy új világot építünk – fűzte hozzá. Jelezte, értik, hogy az emberek az államtól várnak védelmet a pénzügyi válságban, ennek érdekében számos lépést hoztak eddig is, és cselekednek a továbbiakban is, ha arra szükség lesz. Ezekben a nemzeti csúcs nem tud segíteni – mondta. Hozzátette: azt tervezik, segítséget nyújtanak a devizahitellel rendelkező családoknak azzal, hogy kordában tartják a törlesztő részleteket, és átmeneti segítséget kapnak azok, akik munkahelyük megszűnése miatt nem tudnak törleszteni. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem vállalják át a hiteleket. A tervek szerint szintén átmeneti segítséget kaphatnak azok az egyetemisták és főiskolások, akiknél felmerül, hogy a család anyagi helyzete miatt nem tudják befejezni az iskolát.
Azt kérte mindenkitől, lássák be, most nem lehet adót csökkenteni, mert az államot ez nehéz helyzetbe hozhatja. A kormányfő kijelentette: a gazdaság erősítése érdekében átalakítják az uniós források felhasználását, ha kell, az elfogadott döntéseket is felülvizsgálják, de remélik, hogy nem kell leállítani már elindult beruházást.
Orbán: a válságot le kell győzni
„A miniszterelnök azért hízeleg, azért lett kezes bárány a fasisztázó, vádaskodó, gyűlölködő és acsarkodó vezetőből, hogy lenyelesse velünk a békát, hogy lenyelesse Magyarországgal azt a békát, amit megszorításnak neveznek” – jelentette ki Orbán Viktor, aki a hozzászólási sorrendben Gyurcsány Ferenc után mondta el beszédét. A Fidesz elnöke úgy látja, a megszorító csomag az eddigi felelőtlen szocialista politika folytatása. A pártelnök szerint Magyarországot azért érinti súlyosabban a pénzügyi válság, mert az országot „tönkretették” a politikai vezetők, a nehéz helyzetért nem az emberek a felelősek, hanem a kormányzásért felelős sikertelen szocialisták felelőtlen politikája vezette ide Magyarországot. Szerinte ez a politika megbukott, azonban a válságot nem lehet csak úgy „megúszni, kibekkelni”, hanem le kell győzni, és Magyarországnak megújulva kell kikerülnie ebből a küzdelemből, mert ellenkező esetben a válság győz le minket. Ehhez szerinte új politikára van szükség, azonban a válságot nem a kormány, nem az elit, vagy az ilyen találkozók győzhetik le, hanem Magyarország polgárai lesznek képesek erre, a vállalkozó szellemű magyarok.
A pártelnök kifejtette, mit nem szabad tennie a kormánynak: szerinte nem szabad a válság terheit a családok vállára tenni, nem szabad felborítani a családok szociális egyensúlyát, meg kell maradnia a létbiztonság, az egészséges élet és a tanulás lehetőségének, és nem szabad az emberek maradék kedvét, erejét, hitét elvenni, és nem szabad szembe menni az európai megoldásokkal. A Fidesz elnöke szerint a kormány által tervezett megszorító csomag ellen kell összefogni, meg kell győzni a parlamenti képviselőket arról, hogy ezt utasítsák el. Orbán Viktor „furcsa gyülekezetnek” nevezte a nemzeti csúcsot, később pedig „se füle se farka” tanácskozásként emlegette a rendezvényt, amelyet szerinte nem a világválság vagy a magyar gazdasági helyzet miatt hívtak össze, hanem annak bizonyítéka, hogy a kisebbségi kormány tehetetlen a válság ellen. De legalább az egész ország látja ezt – jegyezte meg a pártelnök, aki azzal zárta beszédét: „Hálás szívvel köszönjük a meghívást és örülünk, hogy itt lehetünk”.
A 13. havi nyugdíj
Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke három pontban foglalta össze a liberálisok javaslatát, amely szerint csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat, be kell vezetni a költségvetési plafont és szükséges az adóreform. Fodor Gábor beszélt arról: Magyarország akkor tud ellenállni egy válságnak, akkor tud érdemben értelmes cselekvési programot megfogalmazni, ha az ország túlteszi magát az „évszázados megosztottságon”.
Az MDF egyéves válságkezelési programot javasol, melynek részeként 2009-ben egy évre felfüggesztenék a 13. havi nyugdíjat, 2008-as szinten tartanák a közalkalmazotti és köztisztviselői béreket, nyugdíjakat, a közszférában eltörölnék az idei jutalmakat, bónuszokat, felfüggesztenék a vállalkozásoknak adott vissza nem térítendő támogatásokat, a családi pótlékot pedig az egy főre jutó jövedelemhez kötnék – mondta Dávid Ibolya a nemzeti csúcson. A politikai bizalom visszaszerzéséért a pártelnök azt javasolja, hogy 2008. november 1-jétől minden parlamenti képviselő, miniszter és államtitkár, továbbá a miniszterelnök és a köztársasági elnök a havi fizetésének felét magyar részvények vásárlására költse, azt tegye nyilvánossá. Így minden politikus saját zsebén keresztül is érdekelt lesz a válságkezelésben.
Fogjunk össze Magyarországért, a magyar emberekért, fogjunk össze a sehová se vezető megszorítások, a bérbefagyasztás ellen és az adócsökkentésért - mondta Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. Felszólalt Boross Péter volt miniszterelnök is, aki szerint a kormánynak döntenie és intézkednie kell, és vigyázni kell arra, hogy a sokak által helyesen hangsúlyozott gazdasági növekedés forrása ne a belső fogyasztás növekedése legyen. Véleménye szerint nem lehet tabu semmi, ha kríziskezelésről van szó, még a tizenharmadik havi illetmény se.
Legyen vagy ne legyen adóreform – ez a dilemma több felszólalásnak volt témája. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke kijelentette, hogy válságkezelési időszakban nem lehet adót csökkenteni. A munkahelyek fennmaradása érdekében a nominálbérek szinten tartására látnak esélyt, és ennek egyformán érvényesnek kell lennie az állami és az önkormányzati szférára is – közölte. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke arról beszélt, le kell számolnia piac mindenhatóságával, azzal, hogy az állam rossz gazda. Surányi György szerint a pénz- és tőkepiacok krízisének talán már ez a mélypontja, de a reálgazdasági hatások még csak ezt követőn teljesednek ki. Nem lehet csak a költségvetés kiegyensúlyozására alapozni – hangsúlyozta. Figyelembe kell venni, hogy Magyarország legfőbb exportpiacai recesszió előtt állnak, a kamatkockázati prémiumok emelkednek, az elérhető források szűkülnek. Ilyen körülmények között a költségvetés hiányát az eredeti programhoz képest tovább szűkíteni a „legjobb recept arra, hogy mi is az 1929-es gazdasági válságba kerüljünk” – mondta.
Rendhagyó módon szólította fel lemondásra a miniszterelnököt Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a nemzeti csúcson szombaton; az ellenzéki politikus azt mondta: „miniszterelnök úr, a csúcson kell abbahagyni”. A Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökeként felszólaló ellenzéki politikus közölte: úgy köszöntött ránk a gazdasági világválság, hogy az egy tartós vezetési válsággal párosul. „Napnál világosabb, hogyha a vezetési válságon nem leszünk úrrá, nincs esélyünk kezelni a gazdasági és finanszírozási válságot” – fogalmazott. Mint mondta: ma semmi sem bizonyítja jobban a vezetési válságot, mint az, hogy a mostani kormánynak nincs parlamenti felhatalmazása az ország irányítására.
Nem halogatható az adócsökkentés, de most a „tűzoltás” miatt nem lehet ezt meglépni – mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke. – Mélyreható reform nélkül Magyarország lemarad, ugyanakkor most nem lehet adócsökkentést végrehajtani, mivel fent kell tartani az ország fizetőképességét – mondta Demján. A VOSZ elnöke azokkal ért egyet, akik azt mondják, hogy nincs olyan magyar állampolgár, aki ennek a válságnak ne lenne vesztese. Ezért az álláspontjuk szerint fél évig még nominálszinten sem lehet a béreket emelni. A költségvetés bevételeinek hiányát pedig nem lehet újabb adónöveléssel megteremteni – mondta Demján Sándor.
Glatz: bölcs kormány, bölcs ellenzék
Most a kormányzaton a sor, hogy kihasználja a párbeszédre való hajlamot: a tanácskozás sikere attól függ, hogy a kormány tud-e élni ezzel a lehetőséggel – mondta zárszavában Glatz Ferenc, az Akadémia korábbi elnöke a több mint hatórás nemzeti csúcs levezető elnökeként. Az akadémikus szerint bölcs volt a kormányoldal, hogy javasolta a nemzeti csúcsot, és bölcs volt az ellenzék, hogy elfogadta a meghívást. A párbeszédre való készség „magatartáskultúra-váltást” kíván, és ez ma megtörtént. Beszéde végén az Akadémia volt elnöke jó „vízgereblyézést” kívánt a közéleti szereplőknek, utalva a nemzeti csúcs egy korábbi ellenzéki értékelésére, ahol a megszólaló ezzel a kifejezéssel kívánta jelezni, hogy hiábavalónak tartja a tanácskozást. Mint mondta, „dunai emberként” tudja, hogy a vizet ugyan vödörrel merik ki a folyóból, de a szemetet, uszadékot gereblyével.
Az MSZP-nek át kell lépnie saját árnyékát: egy komolyabb kiadáscsökkentésre van szükség – Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője szerint ez volt a legfontosabb tanulsága a szombati nemzeti csúcsnak. „Készek vagyunk a saját árnyékunk átlépésére, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy korábbi vágyainkkal szemben egy komolyabb kiadáscsökkentésre kell rászánni magunkat” – hangsúlyozta Lendvai Ildikó az MTI-nek nyilatkozva. A politikus hozzátette: az MSZP kész arra is, hogy kivétel nélkül mérlegelje a nemzeti csúcson elhangzott javaslatokat. Gyurcsány Ferenc szerint a nemzeti csúcs akkor is siker lett volna, ha csak beszélgettek volna ebben a körben, ennél azonban többet értek el: nagyon sok konkrét javaslat alapján a korábbinál szorosabb együttműködés és mélyebb átalakítási program kezdődhet nemcsak a parlamenti pártok, hanem a munkaadók, a munkavállalók és szakmai szervezetek bevonásával. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy „igen sok bajt hozott a fejére”, hogy volt idő, amikor nem a teljes nyilvánosságot választotta ahhoz, hogy elmondja, mit gondol. Fizettem eleget ezért a hibáért én magam is – utalt az őszödi beszédre, hozzátéve: nem követné el még egyszer ezt a hibát.
A legnagyobb szenzáció
Megismételte, hogy a tanácskozás legnagyobb szenzációja az, hogy a munkaadók is kiálltak az adócsökkentés elhalasztása mellett. A miniszterelnök több, a nemzeti csúcson elhangzott javaslatot is felsorolt, amellyel egyet tud érteni. Példaként említette az adóegyszerűsítést, az adóalapok szélesítését és a gazdaság fehérítésére tett javaslatokat. Ide sorolta többek közt Dávid Ibolya kezdeményezését arról, hogy közösen nézzék át, hogyan lehet célzottabbá tenni a szociális támogatásokat. A miniszterelnök Orbán Viktor javaslatai közül egyetértett azzal, hogy csökkenteni kell az adminisztrációs terheket.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!